Megújulásunk támogatója:  

Szentháromság római katolikus plébániatemplom




Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 40,065'
Hosszúság (lon):
E 22° 20,867'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-m-A-01116
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Samuil Vulcan tér
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Szentháromság tiszteletére felszentelt barokk római katolikus istenházát gróf Forgách Pál váradi püspök építtette 1752-ben, a nagyváradi székesegyházzal egyidőben, feltehetően Giovanni Battista Ricca olasz építész tervei alapján. A Bihari- és Béli-hegyek koszorúzta Belényesi medencében fekvő, ez idő tájt főleg románok lakta kisváros középkori eredetű. Első említést az 1291-94. évi pápai tizedjegyzék tesz róla Benenus néven, 1422-ben már Belynes, nevét a bölény szóból kapta.
A dongaboltozatos, félkörös szentélyzáródású templom 22 méter hosszú és 14,7 méter széles, nyugati homlokzatán a toronnyal. Ívszelvényes záródású ablakai magasra emelt oldalhomlokzataira nyílnak. A főhomlokzatot két toszkán oszlopon álló portikusz díszíti, fölötte timpanonnal. A volutás ívekkel lezárt oromfal közepén áll négyzetes alapú kis tornya.
Értékes festményei közül Mária kegyképe a legrégebbi, egy 16. századi francia festő munkája, a kereszthajó jobb oldalán lévő Mária-oltáron kapott helyet, és Forgách püspök Mária Teréziától kapta 1755-ben a belényesi templom számára. A szélső talapzatokon Szent István és Szent László szobrai állnak. A főoltárt a Szentháromság tiszteletére emelték 1772-ben, és ugyanebben az évben készült a Mária megkoronázását ábárzoló főoltárkép, Vogl Gergely budai festő munkája. Két oldalán Hebenstreit József budapesti szobrász Péter és Pál apostolokat ábrázoló faszobrai állnak. Ugyancsak 1772-ből származik a Nepomuki Szent János mellékoltárt, amelynek képét Kracker János Lukács magyar barokk festő készítette.
A római katolikus plébániát 1751-ben gróf Forgách Pál nagyváradi püspök építtette barokk stílusban. Az eredetileg tégpalap alaprajzúra tervezett épületet mindkét oldalán kontyolt nyeregtetővel látták el. A felújított ingatlan mára elveszítette műemlék értékét, mivel az épület felújításakor a nyílászárókat kicserélték és hátsó homlokzatát kiegészítették.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-12-11 00:53:41
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.