Megújulásunk támogatója:  

Evangélikus templom


Forrás: http://www.evangelikus.net/uj/barcaujfalu

Forrás: http://www.evangelikus.net/uj/barcaujfalu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 46,409'
Hosszúság (lon):
E 25° 30,769'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BV-II-a-B-11776
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Principala (Fő) utca 200
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település 1366-ban és 1404-ben Newdorf néven jelentkezik a forrásokban. 1366-ban Lajos király egy Újfalut adományoz Vidonbachi Mihálynak. Bár nehéz eldönteni, melyik Újfalu lehet, valószínű, hogy ez, mert a közeli Vidonbákról nevezett Mihály az adományozott. 1404-ben lakatlan az előző századi tatárbetörések következtében. 1462-ben Brassónak adományozzák, és ebből a korból való temploma is, mint Brassó leányegyháza. A sok átalakítás után is megmaradtak korjelző stíluselemei: poligon záródású szentélye, félköríves fali szentségfülkéje, a régi sekrestye befalazott ajtójának kerete. „A szentély omladozó vakolata alól fresco festmények körvonalai tünedeznek elő, mindenféle szent alakokkal”, amint Orbán Balázs látta. Csúcsíves ablakait azonban kitágították. Középkori értéke a fából faragott keresztelőmedence is. Régiségéről olvashatatlanná kopott gótikus festett felírása is tanúskodik. Tornya 1786-ban épült, harangja nagyon régi. A templom és egyházközség korára támpont a paplaknak egy régi gerendájáról lejegyzett évszám: 1415 die 27 maji.
A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt. A változások érdekessége, hogy lakói bár magyarok, akik Erdélyben mindenütt másutt vagy reformátusok vagy unitáriusok lesznek, Újfalva a lutheránus vallásnál állapodik meg, mert a szász lutheránus Brassó birtoka volt. Sőt kezdetben, 1632-től németül vezetik az egyházközség jegyzőkönyveit szász papok. Míg 1693-ban többségében magyar családnevek szerepelnek az okiratokban, később vegyesek szász nevekkel, és német lesz az istentisztelet nyelve is.
Az 1780-as évektől a hívek kikövetelik, hogy anyanyelvükön szóljon hozzájuk a pap, így Gödri János 1788-tól már magyarul végzi a szertartásokat. A szász pap 1788-ban távozik.

Forrás: Lestyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I–V., Pest, 1868.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-01 20:42:11
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Földvár vára (8.913 km)
Nemes kastély (9.050 km)
Höltövény vára (10.294 km)