Megújulásunk támogatója:  

Wodianer-kastély parkja



Forrás: surancan / Panoramio.com
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 9,320'
Hosszúság (lon):
E 18° 10,881'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Štúrova utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma döntően szlovák lakosságú falu északkeleti szélén elterülő, sokhektáros parkban évszázadokon át kastélyépület állott. Legutóbb a Wodianer-család historizáló stílusú, hatalmas kastélyépülete díszítette azt. Sajnos ezt az épületet 1945-ben a helyi lakosság földig rombolta és építőanyag gyanánt elhordta, így e pompás épületnek ma már semmi nyoma nem látható.

Az 1945 után bekövetkezett jelentős területveszteségei ellenére is imponáló méretű, angol stílusú, két patak által átszelt kastélypark viszont ma is imponáló látvány. Különösen a hol csoportban, hol sorban ültetett, hatalmas platánok és egyéb, nemes fafajták, pl. páfrányfenyők tanúskodnak azokról az időkről, amikor a park a mainál sokkalta gondozottabb volt.

Az egykori kastélyról Sisa József így ír:
„Wodianer Sámuel a reformkorban alapozta meg a nagykereskedő-család vagyonát és emelkedett a nemesség soraiba. Fia, Wodianer Mór (1810-1885) mint a vaskorona rend lovagja már osztrák báróságot nyert, melyet 1874-ben Magyarországra is kiterjesztetett. Felesége, Ullmann Franciska családjának háttere hasonló: az ő édesapja, Ullmann Móric, a híres nagykereskedő és bankár ugyancsak a megnemesedő polgári elitbe tartozott. Wodianer a Dunagőzhajózási Társaság vezérigazgatója volt, de 12 ezer hold jó minőségű birtokkal is rendelkezett Nyitra vármegyében. Itt, Komjáton építtette fel kastélyát is 1870-73-ban.

A községben eredetileg már állt egy kisebb kastély, amely egy másik család számára épült. Ezt használták fel az új épület középső részeként, míg az oldalszárnyak teljesen újonnan készültek. Az egyemeletes, U alakú épület stílusát francia előképek határozták meg. Főszárnyának közepét erőteljesen kiugró rizalit uralta, melyet meredek manzárdtető fedett. Ezen épületrész kiemelten kezelt emeleti szintjét a kastélyépítészetben szokatlan módon - mind a külső, mind a belső oldalon négy-négy szobor díszítette, melyek nagy, félköríves záródású ablakokat közrefogva, fülkékben helyezkedtek el. Az épület másik markáns eleme a magas, kerek, donjon-szerű saroktorony volt, meredek, kúpos sisakját nagy laterna tette még hangsúlyosabbá. A nagy tornyot külső és belső oldalán további egy-egy kisebb - de nem egyforma magas - torony kísérte. A díszudvar felöl a középszárny és a jobb oldalszárny földszintjén árkádok sorakoztak, a középrizalithoz erkélyes kocsialáhajtó csatlakozott. Hasonló, oszlopokkal alátámasztott erkély helyezkedett el a középrizalit külső oldalán.

A századfordulón, az építtető fia, Wodianer Albert birtoklása idején úgy emlékezik meg a Borovszky-féle kötet a közelebbről nem ismert kastélybelsőről, hogy „pompás kényelemmel és ízléssel berendezett".
Az épület külső homlokzata előtt széles (valószínűleg mesterséges) csatorna húzódott. A kastélyt park vette körbe, melyben téglalap alakú, középkupolás pálmaház kapott helyet. Az egykor a falu szélén fekvő kastély 1945 után elpusztult.”

Forrás: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-03-13 14:16:39
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Pusztavár (6.969 km)
Zsinagóga (7.505 km)
Sólyomkő vára (8.567 km)
Berzence vára (8.661 km)
Dőry-kastély (10.278 km)