Megújulásunk támogatója:  

Vízaknai fürdőegyüttes

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 52,660'
Hosszúság (lon):
E 24° 3,860'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
igen
Védettség száma:
SB-II-m-A-12489
Típus:
Világi együttes
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Fürdő utca, 22–24 szám alatt
Egyéb adat:
A Nagyszebentől 18 km-re található Vízakna a római időktől kezdve helyszíne volt a sóbányászatnak. A középkorban gazdag településsé vált a 19. századig folyamatosan kitermelt sónak köszönhetően. Ekkor a marosújvári bányászat fellendülésével hanyatlásnak indult. A bányák bezárása után azonban hamarosan felfedezték a tavak gyógyhatású tulajdonságait és a település a turisztika révén új fejlődési irányban tudott elindulni. A település keleti határában a 19-20. század során jelentős fürdőkomplexum épült.
Rövid leírás:
A 19. század elején vette kezdetét a vízaknai sóstavak fürdőzés céljára történő hasznosítása és gyógycélú kiépítése. A római és középkori sóbányászat során kialakult tavakból egyre több körül jelentek meg fürdőkabinok, majd 1846-ban felavatták az első fürdőintézetet is. A század folyamán folyamatosan fejlesztik, így 1856-ban megépül a melegfürdőház, újabb kabinok, illetve sétány a fürdőzők kényelmére. A sós talaj adta nehézségek ellenére a század második felében a parkosítás is kezdetét vette. Az 1887-ben meginduló felújítások során a melegfürdővel szemben kúrszalont (váróterem), illetve zenetermet építettek. Az évtizedek során azonban a komplexum egyre inkább átfogó felújításra szorult, amelyre a 20. század elején került sor.
A századforduló nagyszabású terveinek 1907 és 1911 közötti megvalósításával egyedülálló szecessziós fürdőegyüttessé vált. Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei szerint felépült vízaknai fürdőintézet női és férfi melegházat – hideg és meleg medencével, pihenővel, masszírozó helyiséggel, száraz-nedves belélegzővel, tyúkszemvágóval, borbéllyal, fürdőorvosi rendelővel, iszapmedencével, kádfürdőkkel – gyógytermet, valamint szállodát foglalt magában.
A gyógyterem és melegház épületein keleti stílust idéző szecessziós világ jelenik meg, amelyeket hosszú, fedett árkádos folyosó köt össze. A hullámos vonalú, levélornamentikával díszített homlokzatú gyógyterem tetőrészén terasz, a földszinten pedig zeneterem, társalgó, könyvtár és olvasóhelyiség kapott helyet. A melegfürdő a férfiak és nők számára külön-külön megépített helyiségekkel három szárnyrészre tagolódó épület. A középső részből nyílnak az elkülönített medencék és kezelői helyiségek.
A szálló építészeti kialakítása eltért a gyógyterem és melegfürdő épületeitől. Sokkal inkább villaszerű megjelenés jellemezte. A 20. században egyre romló állapota miatt azonban 2006-ban lebontották.
Adatlapot készítette:
hil.di
Adatfelvétel ideje:
2013-01-27 10:41:52
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Várhegy (1.026 km)
Szelindek vára (8.650 km)
Városerődítés (11.594 km)
Szebenvár (15.373 km)