Megújulásunk támogatója:  

Világos vára




Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 15,970'
Hosszúság (lon):
E 21° 39,434'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Világos, a településtől keletre a hegytetőn
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A településnek is nevet adó várnak (nyilván a falai színe miatt kapta Világos a nevét) ma még helyenként több emeletes falai állnak, romjai mellől csodálatos kilátás nyílik az Alföldre és a környező vidékre.

A várat 1318-ban említik először a források. Ekkor királyi vár, a zarándi ispáni tiszttel volt egybekapcsolva. Zsigmond 1390-ben Sárói László temesi ispánnak adta, de 1391-ben Németújvárért visszacserélte. Albert 1439-ben Brankovics György despotának adományozta. Tőle, mint Erzsébet párthívétől I. Ulászló hívei 1440-ben elfoglalták, majd birtokoscserék után a Hunyadiaké lett. Mátyás nevelőjének és nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak adta a világosi uradalmat. A megkoronázása után, 1458 őszén a világosi várba záratta a pártoskodó Szilágyit, akit annak hű szakácsa, Lábatlan Gergely néhány beavatott segítségével a következő év júniusában megszöktetett a cellájából. Utóbb a király és haragosa megbékült egymással, majd Szilágyi visszakapta birtokait, többek között Világost is. Szilágyi, majd özvegye halála után a Báthoriakra szállt. 1514-ben Dózsa György hadai bevették a várat, amely a felkelés leverése után Szapolyai János kezére ment át. 1566-ban a törököknek sikerült elfoglalni az erősséget, melyet 1595-ig tartottak, ekkor Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem seregei űzték el innen őket. A törökök a 17. század elején azonban ismét visszatértek és megszállták a várat, s noha 1614-ben sikerült tőlük újból visszavenni, a következő évben – a szerb őrség lázadása folytán – a lippai pasa szerezte meg. Végül 1693-ban Heister tábornok serege ostrommal kiverte őket, de a szétlőtt vár újjáépítéséről már nem esett szó.
Tovább rontotta a vár állagát, hogy 1755-ben Bohus Imre (Grassalkovich herceg jószágigazgatója) vásárolta meg a világosi uradalmat, s a hegytetőről lehordott, a várból "kitermelt" kövekből kastélyt építtetett magának Világoson. 1784-ben, a Hóra-lázadás idején az osztrák katonaság - megelőzendő a lázadók befészkelődését - ágyúkkal lőtte rommá a falakat.

Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-12-23 16:24:36
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Bohus-kastély (1.521 km)
Egregy vára (6.559 km)
Pankota vára (7.793 km)
Kalodva vára (17.768 km)
Solymosi vár (18.200 km)
Feltót vára (19.611 km)
Lakótorony romjai (19.914 km)
Borosjenő vára (22.880 km)