Megújulásunk támogatója:  

Vigadó

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 21,492'
Hosszúság (lon):
E 25° 48,299'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HR-II-a-B-12721
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Apafi (ma: Petőfi Sándor) utca 38.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A 19. század második felében a fővárosban egész Magyarországon sorra nyíltak a színházak, kultúrházak, melyek a műveltség, a művészetek terjesztésének helyszínei, ugyanakkor a társasági élet központjai is voltak. Ez a színház és kultúrház-építési hullám egészen az 1918-as hatalomváltásig tartott.

Egy \"közművelődési csarnok\" létesítésének igénye Csíkszeredában 1903-ban merült fel. A tervezésre Szász Róbert, az államépítészeti hivatal képzett mérnöke kapott megbízást, a kivitelezést pedig versenytárgyaláson Koch Károly budapesti vállalkozó nyerte el.

A kor legmodernebb technikai újításaival felszerelt, egy emeletes, bécsi irányzatú szecessziós stílusú épületet, amelyben a nagy rendezvényterem mellett szállodai szobák is helyet kaptak, végül 1904. december 31-én, minden különösebb ünnepség nélkül nyitották meg. Azonban a sebtében végzett, alacsony színvonalú kivitelezés alaposan megbosszulta magát. Alig két héttel a megnyitás után az épületet a jelentkező gondok miatt le kellett zárni. A téli vakolás nagy felületen levált a falakról, a nagyterem gyakorlatilag kifűthetetlennek bizonyult, az épület pedig - világítás híján - gyakran órákig sötétségbe borult... Bár a gyors javítás utáni újbóli megnyitásban sokan reménykedtek, az egyre romosodó Vigadó kijavítására és bővítésére egészen 1912-ig kellett várni. Mivel a tulajdonos Csíki Magánjavak igazgatósága részéről hiányzott az anyagi forrás ahhoz, hogy a Vigadót alkalmassá tegyék eredeti funkciójának betöltésére, végül bérházként vették használatba. Bár sok terv készült felújítására, ezeket az I. Világháború 1914-es kitörése végképp elhalasztotta. Az 1920-as években csökkent az érdeklődés a kaszinóélet után, így végül a nagyteremben mozi nyílt. A házat ma irodaként használják.

A hegyes szögű saroktelken álló, \"L\" alaprajzú, egy emeletes ház leghangsúlyosabb része a sarokrész. Efölé hatalmas, fémlemezzel borított kupolát emeltek. Bár homlokzatai a több évtizedes gondozatlanság és a nem meggondolt átalakítások nyomán sok kárt szenvedett, mégis megmaradt rajta több szép, szecessziós stílusú vakolatdísz, párkány, erkélyrács. Az eredeti funkció-beosztás szerint az épület Kőrösi Csoma utcai részében kapott helyet a nagyterem és minden, ehhez kapcsolódó helyiség, míg a mai Petőfi utcai szárnyban a szálloda szobáit helyezték el.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-05-30 16:57:40
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.