Megújulásunk támogatója:  

Városerődítés


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 13,154'
Hosszúság (lon):
E 24° 47,597'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A történelmi belváros körül
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az eddig végzett régészeti kutatások szerint az ősidok óta lakott területen már a rómaiak is létesítettek egy őrhelyet, mely elpusztult a népvándorlás viharában. Egy feltárt temető leletei alapján a magyar honfoglalók is létesítettek kisebb települést ezen a vidéken, de az igazi benépesülését az Árpád-házi II. Géza király (1141 – 1162) idején érkezett németajkú szász telepeseknek, „hospeseknek” köszönheti. Bár az országot romlásba döntő tatárjárás itt is pusztulást hozott, de az újabb bevándorlók által a XIII. század végére már jelentősebb méretű helységgé vált. 1280-ban említik „Castrum Sex” – Szászvár – néven, ami valószínűleg a szász polgárok által már kezdetleges védőművekkel övezett Felsővárost jelenthette. Az Anjou királyok uralkodása alatt kereskedelemmel, kézműiparral és földműveléssel foglalkozó, ebből jelentősebb vagyont felhalmozó szász lakosságot 1438-ban érte az első csapás, amikor az Erdélyben fosztogató török sereg feldúlta.
Hunyadi Mátyás király adóreformja idején, Segesvár is csatlakozott Szentgyörgyi János erdélyi vajda felkeléséhez, a mozgalom bukása után azonban az uralkodó kegyesen megbocsátott nekik. 1513-ban Jagelló II. Ulászló király, hogy gyarapítsa a lakosságát, hét esztendőnyi adómentességgel jutalmazta a városba költözőket. A mohácsi csata után erdélyi vajdából a magyar trónra kerülő Szapolyai János király serege 1529-ben jelent meg a városfalak előtt, hogy kikényszerítse a Habsburg-párti segesvári szászok hódolatát. 1601 augusztusában Basta császári generális zsoldos hada megsarcolta a lakosságot, de még ez év decemberében Báthory Zsigmond fegyveresei csellel elfoglalták. 1603-ban Székely Mózes török-tatár segédhadai előtt kénytelenek meghódolni, majd két év múlva a Habsburg zsarnokság ellen fellázadt Bocskai István hajdúi vonulnak be a falai közé. A jelentős gazdasági és katonai helynek számító Segesváron több erdélyi fejedelmet is megválasztott az országgyűlés, így 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt, 1657-ben Rhédey Ferencet és 1658-ban Barcsay Ákost. Néhány év múlva, 1662-ben a Habsburg támogatást élvező Kemény János fejedelem támadta meg a Segesvár biztos falai mögé húzódó, és a török által megválasztatott új nagyurat, Apafi Mihályt. Ez utóbbi szerencséjére azonban Kücsük pasa segélyhadai Nagyszőlősnél csatában legyőzték Kemény Jánost, aki maga is az életét vesztette.
Jelentős csapást mért még az 1676-os tűzvész is, amiben a korabeli források szerint 624 ház, 120 major, a templomok és az erődítmények egy része is leégett. Az üszkös romokat a lakosság igyekezett mielőbb helyreállítani. Segesvár katonai jelentősége csak 1706-ban szűnt meg, mikor II. Rákóczi Ferenc seregvezére, Pekri Lőrinc a csapataival megszállta a Habsburg-hű várost, és az ellenállás megakadályozására felrobbantatta a védőművek egy részét. A továbbiakban már nem számított hadászati szempontból fontos helynek, a szabadságharc emlékezetes, többek közt Petőfi Sándor halálát is okozó, 1849. július 31-ei csatája is csak a város határában zajlott le.

A Segesvárt övező legelső védőműveket nagy valószínűséggel a területen a XII. század második felében virágzó települést létrehozó németajkú szász telepesek hozták létre, de ezekről nincs pontosabb adat, a napjainkban látható falak és bástyák csak a XV. századból eredeztethetők. Az alábbiakban részletes leírását mellékeljük az egyes városi védőműveknek:

- Az Óratorony a lankásan emelkedő hegyoldalban megtelepült város K-i bejáratát képezte. Építése a XIV. századra tehető, és a középkori szokástól eltérően nem egy kézműves céh, hanem a tanács fegyveres zsoldosai védelmezték háborúban. A napjainkban 64 méter magas torony, Segesvár szimbóluma, 1676-ban leégett, de már a következő évben újjáépítették Bonge salzburgi és Gruber tiroli építőmesterek vezényletével. Ekkor nyerte el a fedélszék a mai barokk stílusú formáját. 1891-ben restaurálták, ekkor a fazsindelyt színes cseréppel váltották fel. Az ötszintes torony földszinti részén ülésezett a városi tanács 1556-ig. Legfőbb látványossága az óra, melyet a körbeforgó figurákkal együtt Johann Kirschel készített 1648-ban. A kaputornyot még egy külső barbakán is védelmezte, ennek csak egy része maradt fenn.
- A Kovács-tornyot 1631-ben emelték a legfontosabb közlekedési út védelmére a régebbi és már omladozó Borbély-torony helyébe. Ennek az épületnek a felső szintjén helyezték el a középkorban a gyakori tűzvészek megfékezésére kialakított tűzoltószertárt.
- A Csizmadia-torony alaprajza hatszögletű, mai külsejét 1681-ben nyerte el, miután újjáépítették a nagy tűzvész sérüléseiből.
- A Szabó-torony a kereskedőváros Ny-i bejáratának védelmére készült el még a XIV. században kettős kapunyílással, leereszthető csapórácsokkal, előtte pedig kapuvédő barbakánnal megerősítve. Az 1676-os tűzvészt ezt is megsínylette, a felsőbb szinteken tárolt lőpor felrobbant, ledöntve az emeletét, melyet azonban rövidesen helyreállítottak.
- A Szűcs-torony a város Ny-i oldalán, a meredek hegyoldal szélén szintén megrongálódott a nagy tűzvészben, de szintén újjáépítették.
- A Törle-kapu egy kisebb méretű kijárat volt, mely egyes források szerint a veszély esetén a falak mögé terelt juhok számára szolgált.
- A Mészáros-torony alsó szintje szintén korai építésű, míg a felső két emeletét a XVI. században alakították ki, az előtte lévő ágyúbástyával egyetemben. Szerencsés módon ez átvészelte a nagy tűzvész pusztításait.
- Kötélverő-torony már a hegycsúcs peremét védelmezte. Az itt emelkedő várfal övezte a Hegyi templomot és a Temetőkápolnát. Ez utóbbi egyházi épület helyén állt a középkorban az Aranyműves-torony, amit már lebontottak, ugyanis 1809-ben, egy villámcsapásban erősen megrongálódott. A helyére a szász lakosok először egy tornatermet alakítottak ki az iskola tanulói számára, majd ebből létesült a Temetőkápolna.
- Az Ónműves-torony már a K-i oldalt leereszkedő városfalat tagolta. A 25 méter magas, alul négyszögletes, majd 5 és 8-szögletű védőmű teljes épségben maradt fenn.
- A Tímár-torony szintén a K-i várfal védelmét erősítette egykoron.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2015-07-18 17:03:19
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Órás torony (0.020 km)
Domonkos templom (0.053 km)
Diáklépcső (0.157 km)