Megújulásunk támogatója:  

Városerődítés






Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 1,638'
Hosszúság (lon):
E 20° 35,607'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A történelmi belvárost szabálytalan ovális sávon körbevevő erődítés vonala. K-i oldalom nyomvonala a Probstnerová cesta (Probstner út) mentén húzódik, Ny-on a Baštová utcán.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű Lőcse településre az első német ajkú telepesek még a 12. században érkeztek és szorgos iparosként, kereskedőként benépesítették és fellendítették ezt az addig gyér szláv lakosságú, óriási egybefüggő erdőséggel borított tájat. Első megtelepedési helyük a mai belvárostól távolabb helyezkedett el. A tatárjárás (1241-42) után a Menedékkőről visszaérkező telepesek új várost kezdtek építeni - immár a mai helyén - és ezt, tanulva a közelmúlt keserves tapasztalataiból, már a 13. században fallal vették körül. A Felvidék egyik legjelentősebb városának számító Lőcse igen nagy, mintegy 44 hektáros területét 2,5 km-es, több helyen kétszeres kőfal vette körbe, melyet igen gyakran szakítottak meg szögletes, vagy kerek tornyok, bástyák. Míg észak és nyugat felé a terep kifelé erősen lejt, addig kelet és dél felől mély árkot hoztak létre, melynek külső oldalán egy alacsonyabb fal épült, így erős, mélységében is tagolt védővonal jött létre. Az erődítéseket az évszázadok alatt folyamatosan erősítették, modernizálták, így a 15-16. században alkalmassá tették a tűzfegyverekkel zajló várostromok elviselésére is. A városnak a történelmi időben négy kapuja volt, melyeket felvonóhíd és komoly elővédművek erősítettek. Legismertebb ezek közöl a ma a város főbejáratának számító északkeleti Kassai-kapu, a hajdani Ober-Tor, Felső kapu) a Košická utcán. Ma is áll a Ny-i Lengyel-kapu és a - valószínűleg nem Ménhárd település, hanem egy hason nevű személy nevét viselő - Ménhárd-kapu. A D-i, Alsó-kaput a 19. században, amikor az erődítések katonai jelentősége megszűnt, közlekedési okokból elbontották.

A gazdag kereskedő- és iparos város korszerű erődítései be is váltották építőinek reményét: pl. 1680-ban Thököly Imre csapatainak éppúgy ellent tudott állni, mint utolsó, nagy ostromakor, 1709-ben a Habsburg ostromlóknak. Az utóbbi, 3 hónapos, kemény ostrom végén, csak árulással győzhettek a császáriak. E hiteles eseményhez kapcsolható a Jókai Mór által híressé tett Korponayné Géczy Julianna, ismertebb nevén \"a lőcsei fehér asszony\" legendája. Eszerint az asszony Andrássy István kuruc generális a védők parancsnokának szeretője lett volna, aki kedvese büntetlenségért cserébe engedte be a labancokat Lőcsére egy titkos ajtón. Bár a romantikus mese szép, de a történeti valósághoz vajmi kevés köze van. A hölgy közel életnagyságú festményen a városháza múzeumában szemlélhető meg.

Az erődítések zöme ma is áll eredeti, vagy kiegészített formában. Több nagy méretű bástyát ma is \"használnak\", így pl. a K-i fal ötszögű, 16. sz-i bástyájában éttermet találunk. Legutóbb hozták helyre a műemlékesek a rendszer legészakibb elemét, az egykori Groß-Scharffeck tornyot.

Lőcse épített öröksége 1993. óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-11-19 10:42:59
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.