Megújulásunk támogatója:  

Unitárius templom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 50,232'
Hosszúság (lon):
E 25° 48,036'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Sepsikilyén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma is álló templomot először Orbán Balázs írta le. Az 1977. évi pusztító erejű földrengésben megsérült templomban a 1978-tól a 80-as évek elejéig végzett régészeti és épületkutatás során kiderült, hogy eredetileg torony nélküli, nyújtott félkörívesen záródó szentélyű egyhajós templom volt, mely a 13. század végén épült a település l2-l3. századi temetőjére. A ma is meglévő hajó falait a 14. század közepén falképekkel díszítették. A protestánsok által lemeszelt középkori kifestést Huszka József tárta fel az 1885-ben, s készített róluk másolatokat. A templombelsőben feltárt falképeket azonban az egyházi hatóságok kérésére kényszerűen visszameszelte.
Az északi és a nyugati falon fenn a Szent László-legenda és az alsó sávban Jézus életének a déli falon kezdődő s az északi fal keleti felét is nagyrészt betöltő – mára restaurált – jelenetei láthatók. A nyugati fal nagyon sérült, kopott felsősávján megmaradt töredékekből sejthető, hogy innen indul a Kivonulással a Szent László legenda narratív képsora, mely az északi falon az ugyancsak sérült Lefejezéssel zárul. A Passió ciklus első szakasza a déli falon kezdődik a jórészt elpusztult Bevonulás Jeruzsálembe jelenettel. Épen maradtak az Utolsó vacsora, s Jézus kínzásának jelenetei. Különleges a Keresztvitel, s a nagyon töredékes Keresztrefeszítés ábrázolás módja, ugyanis a 14. század misztikus felfogása szerint a keresztfa „élő”. A déli falon fenn az Utolsó ítélet sérült jelenete, jobb oldalába ékelődve önálló „betétként” egy Köpenyes Mária ábrázolás látható. A déli homlokzat falfestései közül a Kánai menyegző ismerhető fel, a nyugati fal torony által takart külső felületén egy Mettercia kép töredékei maradtak fenn.
A templomot először a 15. század végén, az 1473. évi első adatolt háromszéki földrengést követően alakították át. Lebontották a félköríves apszist, s helyére a hajóval egyenlő szélességű – ma is álló – sokszögzáródású szentélyt emelték. A hajó falait is felmagasították, a régi déli bejáratot befalazták, s új későgótikus, élszedett kőkeretes bejáratot nyitottak. A szentélyt beboltozták déli és délkeleti falába mérműves ablakokat helyeztek. Az újonnan épített déli bejárat csúcsíves záródásába vésett 1497-es évszám az átépítés befejezésének dátuma lehet. Ebben az állapotában vette át a 16. század utolsó évtizedeiben a falu unitárius hitre tért közössége. A templom nagyfelújításába az unitárius hívek azonban csak 1799-ben fogtak, s abban az évben el is készült a hajó festett famennyezete.
A munkálatokat 1802-ben egy újabb nagyon nagy erejű földrengés szakította meg. Leomlott a szentély hálóboltozata, több helyütt a falak, s a szentély mérműves ablakai is megsérültek. A természeti csapást követő helyreállítás során a szentély terének lezárásaként, a leszakadt boltozat helyébe is a hajóban lévőhöz igazodó új festett deszkamennyezetet készíttettek. A déli bejárat feltehetőleg szintén megsérült portálját kibontották, díszesen faragott köveit később részben az új torony és a déli portikusz építésénél használták fel. A kőkeret évszámos darabját a 19. század elején végzett átalakítási munkálatok alkalmával az új nyugati bejárat szemöldöke fölé építették be. Az eredeti gótikus ablaknyílásokat, mérműveiket befalazva leszűkítették, a románkori ablakokat befalazták, s egyúttal tágasabb újakat is nyitottak. A nyugati homlokzathoz illesztve építették fel a ma is álló favázas, téglafalazású harangtornyot. Barabás Jánosnak az árkosi unitárius egyházközség jegyzőjének az újabb templomuk építéséről szóló, 1831-ben kelt „Emlékeztető” írása az építőmester Török Károly nevét megőrizte, aki Barabás szerint a kilyéni tornyot is felépítette (1820 körül).
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-19 11:50:17
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.