Tisza-kastély





Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 42,019'
Hosszúság (lon):
E 21° 38,377'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-m-B-01153
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
(Ciumeghiu) községtől 8 kilométerre Erdőgyarak (Ghiorac) felé.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Csegőd helységnév a Csegő személynév származéka, első írásos említése 1290-ből való, Cheged formában.
A kastély a 19. században épült, eklektikus stílusban, egy hatalmas park közepén. Szabadon álló, \"T\" alaprajzú épület. Fénykorában, az uradalmat óriás vadaspark övezte. Építtetője gróf Tisza Kálmán volt, s a birtok az 1900-as évekre a Tisza család központi uradalma lett. Az itt létrehozott mintagazdaságot csak az 1945 utáni államosítások számolták fel. A kastélyban a román szocializmus idején sportüdülő és edzőközpont működött, majd fogyatékos gyermekeket gondoztak benne. Ifj. Tisza Kálmán és György hosszas pereskedés árán szerezték vissza kastélyukat az 1989-es rendszerváltást követően.
Magasföldszintes, emeletes főépületének főhomlokzatán, a két szélen toronyszerű rizalitok ugranak ki a falsíkból, széleit lizénák díszítik. A rizalitok földszintjén egy-egy, az emeleten két-két egyenes záródású keretelt, szemöldökös ablak található. A két emeletet övpárkány választja el egymástól. A középső részt lábazatos, fejezetes, sávozott pilaszterek tagolják. Közöttük nagyméretű nyílászárók kaptak helyet. A földszinti főbejárathoz lépcsők vezetnek. Az ajtó üvegezett, fölötte kisebb ablakkal, amely a két oldalrizalit ablakaival egy szintben van. Az emeleten három ablak található, amelyeknek alsó részét kovácsolt vasrács díszíti.
A főépületből egy hosszabb vízszintes épületrész indul ki, a jobb oldali mellékhomlokzat előtt árkádos kosárívben záródó kocsifeljáró van. A szemközti árkád fölé timpanon került. Ezt a homlokzati részt verandává alakították át, ajtaja kosárívben zárul, ablakai a homlokzati középrész nyílászáróival azonosak. Az üveges veranda ablakait pilaszterek tagolják, a veranda mögötti épületrész folyosóként köti össze a kastély fő- és melléképületeit.
A baloldali homlokzat síkjából enyhén kiugró rizalitok törik meg a falsíkot. Ezt a részt a főhomlokzat toronyszerű építménye és a mellékhomlokzatot lezáró építmény rizalitszerűen határolja. Keretelt ablakai szemöldökkel és könyöklőpárkánnyal díszítettek. A hátsó mellékhomlokzat középrizalitja elé portikusz épült, amelyet timpanon zár le, s amelyen két keskeny ablak is látható. A kastély lábazati párkánya alatt a pince és az alagsor húzódik.
Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.
A kastély a 19. században épült, eklektikus stílusban, egy hatalmas park közepén. Szabadon álló, \"T\" alaprajzú épület. Fénykorában, az uradalmat óriás vadaspark övezte. Építtetője gróf Tisza Kálmán volt, s a birtok az 1900-as évekre a Tisza család központi uradalma lett. Az itt létrehozott mintagazdaságot csak az 1945 utáni államosítások számolták fel. A kastélyban a román szocializmus idején sportüdülő és edzőközpont működött, majd fogyatékos gyermekeket gondoztak benne. Ifj. Tisza Kálmán és György hosszas pereskedés árán szerezték vissza kastélyukat az 1989-es rendszerváltást követően.
Magasföldszintes, emeletes főépületének főhomlokzatán, a két szélen toronyszerű rizalitok ugranak ki a falsíkból, széleit lizénák díszítik. A rizalitok földszintjén egy-egy, az emeleten két-két egyenes záródású keretelt, szemöldökös ablak található. A két emeletet övpárkány választja el egymástól. A középső részt lábazatos, fejezetes, sávozott pilaszterek tagolják. Közöttük nagyméretű nyílászárók kaptak helyet. A földszinti főbejárathoz lépcsők vezetnek. Az ajtó üvegezett, fölötte kisebb ablakkal, amely a két oldalrizalit ablakaival egy szintben van. Az emeleten három ablak található, amelyeknek alsó részét kovácsolt vasrács díszíti.
A főépületből egy hosszabb vízszintes épületrész indul ki, a jobb oldali mellékhomlokzat előtt árkádos kosárívben záródó kocsifeljáró van. A szemközti árkád fölé timpanon került. Ezt a homlokzati részt verandává alakították át, ajtaja kosárívben zárul, ablakai a homlokzati középrész nyílászáróival azonosak. Az üveges veranda ablakait pilaszterek tagolják, a veranda mögötti épületrész folyosóként köti össze a kastély fő- és melléképületeit.
A baloldali homlokzat síkjából enyhén kiugró rizalitok törik meg a falsíkot. Ezt a részt a főhomlokzat toronyszerű építménye és a mellékhomlokzatot lezáró építmény rizalitszerűen határolja. Keretelt ablakai szemöldökkel és könyöklőpárkánnyal díszítettek. A hátsó mellékhomlokzat középrizalitja elé portikusz épült, amelyet timpanon zár le, s amelyen két keskeny ablak is látható. A kastély lábazati párkánya alatt a pince és az alagsor húzódik.
Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2014-01-12 20:05:08
Közeli objektumok
Református templom (3.584 km)
Miskolczy-Ambrózy-kúria (5.864 km)
Református templom (7.481 km)
Markovits-kastély (7.631 km)
Református templom (8.524 km)
Református templom (9.086 km)
Szent Tamás templom romja (9.326 km)
Kossuth Lajos szobra (11.382 km)
Városháza (11.439 km)
Csonka-torony (11.476 km)