Megújulásunk támogatója:  

Szorosvédő erődítések


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 58,028'
Hosszúság (lon):
E 25° 46,569'
Védettség van?
nem
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól keletre a Tölgyesi-szorosban, a völgy két oldalán.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Gyergyószentmiklóstól északkeletre, a Csalhó és a Besztercei-havasok között zúgó Kis-Beszterce folyócska kb 3 km-es szakasza a Tölgyesi-szoros. Ez a szoros volt a legjobban védhető és ellenőrizhető völgyszakasz a Kis-Beszterce mentén. Itt vezetett át a Keleti-Kárpátokon Moldvába az a kereskedelmi útvonal, amelyen az erre irányuló kereskedelmi forgalom nagy részét bonyolították a 18-19. században. Az útvonal Erdély felé eső részén az első község Gyergyótölgyes volt, ahol az 1806-ban létrehozott tölgyesi vám és vesztegzár ellenőrizte a forgalmat.

A község keleti szélén - amely Tölgyesi-szoros nyugati végéhez közel esik – a folyóvölgyet az északi és a déli oldalon is egy-egy zártsánc erődítménnyel védték a 19. század közepén. Az északi oldalon, közvetlenül az itt elhaladó 15-ös számú út mentén épült fel az „északi” erődítmény. Az eredetileg földből és fából épített szabályos ötszög alaprajzú, nyílt területen fekvő zártsánc ma is kiváló állapotban van, a sáncok megfigyelhető magassága 2 és 5 méter között változik. Az erődítmény teljes területe elfér egy kb 100 m átmérőjű körbe a külső sáncokkal és építményekkel együtt. Az ötszögű zártsánc egy oldalának hossza 30 és 40 m között váltakozik a sánc tetején mérve. Az észak felől kissé lejtő terep miatt a zártsánc északkeleti és északnyugati oldalán a sánc előtti árkot mélyebbre kellett ásni. Azok ma megfigyelhető szélessége a legszélesebb részen 20 m körüli, mélysége 3-4 m. A délnyugati és a déli oldalon a terepadottságok miatt a sáncok előtti árok sekély, csak mintegy 1 m mély a külső oldalon levő sánc felső éléhez viszonyítva. Az erőditmény délkeleti külső sarka előtt, az árkon túl egy külső ütegállás nyomát találjuk. A délnyugati külső oldalon, ott, ahol a közeli házhoz vezet egy szekérút, egy sáncon kívüli építmény nyomai figyelhetőek meg. A zártsánc belső területén az egykori belső harántsáncok, üteg és munícióvédő belső sáncok dombocskáit láthatjuk. Az „északi” erődítmény mindössze 10-15 m-el magasodik a Kis-Beszterce vízszintje fölé, tehát szinte a völgyben vezető útra épült. A szorosvédő ütegek és harcoló csapatok elhelyezésére szolgáló zártsánctól északra, kb 200 m-re emelkedő Veres-kő-bütü (Piciorul Runcului) nevű hegy 721 m magas csúcsára gerendákból készült megfigyelő és szálláshelyet építettek a lenti erőd kiszolgálására.

Erre húzódott a második világháború során épített Árpád-vonal is, amelynek egyik felrobbantott betonépítménye az „északi” erődítménytől kb 100 m-re északra, a Veres-kő-bütü aljában látható.

A „déli” erődítmény a zártsánctól délre 700 m-re, a Kis-Beszterce déli partja fölé emelkedő Kerek-domb egyik, a Kis-Beszterce felé néző teraszára épült. Ez az erődítmény a folyó vízszintje fölött kb 650 m magasságban, tehát az „északinál” jóval magasabban épült. Innen jól belátni a keletre húzódó Tölgyesi-szorost és felülről rálátni az „északi” erődre. A „déli” zártsánc alaprajza eltér az északiétól. Ez is ötszögletű, azonban északi és déli oldala közel párhuzamos, valamint a várható támadási iránytól távolabbi, nyugati oldalán a sáncsíkból kinyúló, közel téglalap alaprajzú egykori barakképület helye figyelhető meg. Az erőd területe nagyobb részben fás ligettel, kisebb részben bozóttal borított. Ez az erőd kisebb az északinál. A külső árkokal együtt értve a köré írható kör átmérője kb 70 m. A külső árok a zártsánc körül mindenhol jól látható, azonban az északi oldal a leglátványosabb. Itt az árok szélessége 10 m, mélysége 2-3 m. Az erődítmény az északihoz hasonló módon földből és gerendákból épült. Belső területét a második világháború alatt jelentős részben átalakították, ezért az eredetileg kiépített erődelemek csak részben ismerhetőek fel. Látszik egy belső védődomb a középső részen és egy rámpa a délkeleti sarokban. A „déli” erődítménytől délre kb 150 m-re, a Kerek-domb 743 m magas csúcsára itt is gerendákból készült megfigyelő és szálláshelyet építettek, éppúgy, mint az északi oldalon.

A Kerek-dombon több helyen, főként a keleti és az északkeleti oldalon, de a zártsánc közvetlen környezetében is megfigyelhetőek az Árpád-vonal lövészárkai és betonépítményeinek felrobbantott maradványai.

Az 1849-es Magyarország elleni orosz intervenció szívélyessé tette az osztrák-orosz viszonyt, de ez a helyzet csak 1853-ig tartott. Az osztrák hadvezetés a fenyegető orosz támadás miatt 1854-ben elhatározta az erdélyi szorosok védelmének megerősítését. A Tölgyesi-szorost védő erődrendszer terveit még abban az évben elkészítették. A zártsáncok és a kiszolgáló épületek 1854-55 fordulóján épülhettek meg.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-07-07 16:35:53
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.