Megújulásunk támogatója:  

Szeplőtelen fogantatás plébániatemplom


Forrás: www.panoramio.com
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 21,192'
Hosszúság (lon):
E 25° 57,740'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HR-II-a-A-12748
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Csíkménaság 460 sz.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Csíkmenaság, az Alcsíki-medence egyik peremfaluja 25 kilométerre fekszik a megyeközponttól, Csíkszeredától. Sepsiszentgyörgyre tartva Szentkirály után balra, a 123C jelzésű útra térve közelítjük meg.
A helységet 1567-ben a pápai regestrum Menasság néven 67 kapuval, a Csíki-medence legnagyobb falujaként jegyzi.

Templomára utaló első okleveles adat 1583-ból ismeretes, az épület viszont a XIII . sz. első felében már állhatott. Ennek emléke a sekrestye oromfalába utólag behelyezett románkori rózsaablak. A ma látható késő gótikus templomot tehát Árpád-kori alapokra, valószínűleg a XV. század második felében építik. Az oldalcsarnokot 1858-ban toldották hozzá, tornyát pedig 1836-ban. A déli kapu kerete részben megmaradt a kőkerítésben. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, hálóboltozata épen maradt. A bordák kereszteződéseiben képzeletbeli címereket ábrázoló festett kis hársfapajzsok vannak felerősítve. A bordák kehely formájú, változatos díszítésű gyámkövekben végződnek. A bordák közét ismeretlen szerző festményei díszítik. „A képek az Atyát, a Fiút, a Szentléleket, egy angyalt, két repülő angyalfejet, Dánielt az oroszlánok barlangjában, valamint a négy evangelistát ábrázolják, továbbá Pál apostolt, Illés prófétát, Szent Pétert, Mária Magdolnát, Szent Borbálát, Szent Katalint, Szent Ilonát, Szent Zsuzsanna mártírt, Szent Klárát, Szent Annát, Szent Margit skót királynőt, Óniást, Sofóniást, Ézsaiást, Essaciást és egy azonosítatlan alakot. A keleti szentélyboltozaton az oltár felett Nap- és Hold ábrázolást látunk, néhány alsó bordaközt reneszánsz virágmotívumok töltenek ki. A szentély fali szentségfülkéje a XVI. század első feléből származik, csúcsíves vakárkádokkal, reneszánsz levéldíszekkel. A déli oldalon két, kődíszes gótikus ablak maradt ránk jó állapotban. Bélletüket csak részben feltárt virágmotívumok díszítik. Ugyanígy feltárásra várnak a szentély mészréteg alatt rejtőzködő festményei . A diadalív szentély felőli oldalát is freskó borítja. A szentély északi falán látható AE.T.H. ANO 655 felirat egy restauráció évszámát jelölheti. Ekkor festhették át a címerpajzsokat, melyek ezáltal elvesztették jellegüket. Ugyancsak ebben az évben történhetett a hajó barokkos átalakítása, melyet lapos mennyezettel láttak el. Egyes források 1665-ös festett kazettás mennyezet valamikori meglétéről is tudnak.
A menasági templom talán legnagyobb értékét, a szárnyas oltárt 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria Késő gótikus szárnyasoltárok kiállításán tekinthető meg. Az oltár közepén álló Mária-szobor 1543-ban, a táblaképek valószínűleg korábban, az 1520-as években készülhettek Dürer metszetek nyomán. A hagyományok szerint a reformációkor kidobták a szászok, de egy potyándi szekeres ott menvén el, a szobor megszólalt, hogy: Vígy magaddal.

Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Endes Miklós: Csík, Gyergyó, Kászon története. Budapest, 1937.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-13 15:09:38
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.