Megújulásunk támogatója:  

Szent Márton plébániatemplom


A kép forrása: utikalauz.hu

A kép forrása Y-PHOTO / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 9,263'
Hosszúság (lon):
E 20° 57,756'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A város főterének közepén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma csendes kisváros még az Árpád-korban települt meg a Tarca-patak völgyében. Első írott forrásaink a 14. század elején említik nevét. Plébániatemplomát a hosszan elnyúló, orsó alakú fő tér közepén építtette fel a 13-14. századok fordulóján, kései román stílusban. Ez a korai építmény a főhajóból, szentélyből, sekrestyéből és a toronyból állott. A templom alapítója a település birtokosa, Tárczay Rikolf volt, védőszentjéül touri Szent Márton püspököt választották.

Az épület a következő századokban több átépítést, bővítést ért meg. Tárczay Tamás 1490-es végrendeletéből tudjuk, hogy ekkor már állott a Szent Tamás apostol tiszteletére emelt kápolna - amely délről kapcsolódott a templomhoz. A kápolna alatti kripta a Tárczayak temetkezésére szolgált. Tárczay Tamás 1493-as sírköve ma is megtalálható a templomban. 1513-19. között a hajó addigi fa mennyezete helyett kő boltozatok készültek. A Tárczay család kihalása után 1576-ban Ferdinánd király Héthárs birtokát, és ezzel a templom kegyuraságát is a Dessewffy családnak adományozta. Nagyjából ugyanezen időszakban terjedt el e vidéken a reformáció. Héthárs lakossága is döntően evangélikussá vált, így a templomban is e felekezet papjai szolgáltak.

A katolikus ellenreformáció idején több tulajdonoscsere is lezajlott, a templomot véglegesen 1748-ban a római katolikus felekezetnek kellett átadni, ők használják ma is. A város rekatolizációjában nagy szerepe volt katolikus földesuraiknak, Szirmay Tamásnak és Dessewffy Istvánnak.

Ezen időszak is nyomot hagyott a templomon: Dessewffy Klára az északi falhoz csatlakozó, későbarokk-rokokó stílusú kápolnát építtetett a Szent Kereszt tiszteletére. E kápolna szolgált aztán a Dessewffy család sírkápolnájául. Ugyanekkor épült át a templom déli és nyugati bejárata is barokk stílusban. 1851-55-ben, ill. 1937-ben szintén munkálatokat végeztek az épületen.

A templom berendezésének legfőbb értéke a szentélyben álló késői gótikus főoltár, amely Lőcsei Pál mester műhelyében készült 1512-1520. között. Az oltár felső részén Mária megkoronázásának jelenete látható, két oldalt pedig Szent Borbála és Alexandriai Szent Katalin kisebb szobrai. Középen, az oltárszekrényben három nagy méretű, mintegy 2 méteres szobor áll, (balról jobbra: Szent Márton, Mária a kis Jézussal és Szent Miklós).Az oltár \"szárnyainak\" táblaképeit Hans Köhler bártfai festőművész alkotta. A szentély északi falán látható, kőből faragott szentségház Raguzai Vince mester alkotása. Ugyancsak itt látható Fekésházy Menyhértnek, a közeli Tarkő várkapitányának 1621-ben készült sírköve. A hajóban is több nevezetes értéket találhatunk. A keresztelő medence gótikus és a 15. században készült. A nagy méretű feszület, rajta Korpusszal, a 15. század második felében készült és valószínűleg Lőcsei Pál mester alkotta. A kórus mellvédjén a Tárczay család címere látható.

A déli, Szent Tamás apostol-kápolnában szintén egy kései gótikus, fából faragott oltárt találunk, rajta Szent Anna szobrával. Ugyane kápolnában láthatjuk a Dessewfyek márvány címereit, ill. több értékes, gótikus és barokk Tárczay és Dessewffy-sírkövet is.

Az északi Szent Kereszt-kápolna értékes oltárán Pietá jelenet látszik: a halott Krisztust ábrázolták Mária ölében. E gótikus fafaragás a 14. század második felében készült, így egyike a legrégebbi, ilyen típusú alkotásoknak. Az oltár alatt 1851-55-ben Szent Sírt alakítottak ki. A kápolna falán nagy méretű, márvány síremlék látható, melyet Dessewffy István készíttetett azonos nevű apja, ill anyja, Semsey Klára emlékére, felső részén a két család címerével. A kápolnában látványos még a mennyezet stukkódísze, a négy evangélista, Máté, Lukács, János és Márk - 24 karátos arannyal bevont - ábrázolásával.

Sajnos a 20. század második felének esztelen csehszlovák \"városrendezése\" a templom egykor volt környezetét, a kisváros hajdani főterét szinte teljesen elpusztította, így ma e szép és értékes templom hihetetlen módon egy panel lakótelep közepén áll.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-01-01 19:19:33
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.