Megújulásunk támogatója:  

Szent Márton plébániatemplom

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 39,603'
Hosszúság (lon):
E 19° 14,636'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Cserény, a település nyugati részén, dombtetőn
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A 14. századból származó, keletelt, egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentélyű templom. Hajója nyugati részén fa karzattal, amit négy faoszlop tart. A szentélyből északi oldalon nyílik a kis sekrestye. Az épülettől délre található a fa harangtorony. Az együttest kora újkori erődfal köríti.

Cserény területét III. András király 1300-ban adományozta harci érdemeiért a Kürtösi nemzetségből származó Madách fia Pál comesnak. Az ezt követő évtizedekben ő építtette a cserényi Szent Márton templomot, melyről az 1332. évi pápai tizedjegyzék szól először. Cserény birtokcserével az uralkodó kezébe került, aki 1375-79 között beolvasztotta az általa akkoriban épített véglesi vár uradalmába. A templom patrónusa ezután Lajos király és leánya, Mária királynő lett. 1424-ben – amikor Zsigmond király meghatározza Cillei Borbála hitbérét – Cserényt, mint a véglesi vár tartozékát említik. A falu Mátyás király idejében is Végleshez tartozott. Ebben az időszakban Petrovits György a cserényi egyház védőszentjének szentelt szárnyasoltárt adományozott a templomnak (ezt napjainkban Budapesten, a Nemzeti Galériában őrzik).

A torony nélküli, egyenes záródású gótikus templomot az 1970-es években állították helyre. Rendkívül értékes freskói döntően a 14. században készültek. Kiemelkedő témái többek között az Utolsó Ítélet, a Keresztre Feszítés, a Siratás, Miklós püspök, Szent Márton és négy női szent alakja. Az északi hajófalon a magyar szentkirályok egyikének – valószínűleg Szent Lászlónak – gyalogos alakja mellett megjelenik a templom alapítójának alakja is. A legkésőbbi falfestményt, a Szent Györgyöt ábrázoló freskót 1420 körül fejezték be. Feltétlenül említést érdemel még a 14. századi keresztelőmedence, s az ugyancsak a 14. századhoz köthető, nemrég feltárt sírkövek.

A templom mellett 17-18. századi, fából ácsolt harangtorony áll. Balassa Géza régész vezetésével 1973-ban állították helyre a templomot oltalmazó, középkori eredetű lőréses erődfalat.

Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-04 14:52:17
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.