Megújulásunk támogatója:  

Szent Márton-dóm













Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,516'
Hosszúság (lon):
E 17° 6,292'
Védettség van?
nem
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Rudnay tér (Rudnayho námestie)
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Pozsony, az egykori magyar főváros legnagyobb, legmagasabb és legrégebb óta fennálló temploma kiemelkedő történeti jelentőséggel bír mind a város, mind pedig egész Magyarország történetében.

Pozsony legkorábbi temploma, amely egyben prépostság és káptalan székhelye is volt, a Várhegyen állt, de e helyszín védelmi szempontból kedvezőtlennek bizonyult. 1204-1221. között a templom és a prépostság is a Várhegytől keletre-délkeletre elhelyezkedő Váralja településrészre, mai helyére költözött. Ekkor épült a mai dóm helyén korábban álló, Legszentebb Megváltónak szentelt, román stílusú templom. Mivel a templomot a 14. sz elejétől a város lakossága plébániatemplomként is használatba vette - így ez ma Pozsony legrégibb plébániája -, az épület hamar kicsinek bizonyult. Ezért 1311-1314. között a korábbi templom köré új falakat építve megnagyobbították azt, korai gótikus stílusban. A gótikus stílusú építkezés, bővítés évszázadokon át folyamatosan zajlott. Az addig elkészült részeket 1452-ben már a Legszentebb Megváltó és Szent Márton nevére szentelte fel az esztergomi érsek. Ezen építési periódusban a templom szentélye csak kb. a mainak 1/3-áig terjedt ki. Mátyás király uralkodása alatt, 1467-1487. között jelentősen, a mai méretére bővítették az épületet, késő gótikus stílusban. (Ezen építkezésre utaló évszám több helyen olvasható a boltíveken.) Az 1467-1878. közötti időszakban számos további javítás, bővítés is zajlott a templomban. Így 1510. körül Bakócz Tamás esztergomi érsek is építkezett a templomon. A hajó déli bejárata előtt álló előcsarnok külső ajtajának reneszánsz keretét Anton Pilgram faragta 1525-ben.

A templom kápolnái közül legszebb és műemléki értékekben leggazdagabb a szentély északi oldalához simuló, barokk Alamizsnás Szent János kápolna. Ezt Esterházy Imre esztergomi érsek megrendelésére Georg Rafael Donner alkotta 1732-ben. Donner készítette el a templom látványos, barokk főoltárát is. Ezt később ugyan szétbontották, de egyes elemei, kevésbé kiemelt helyen, máig megtalálhatóak a templomban. A leghíresebb, egykor az oltáron szerepelt elem a templom védőszentjének a savariai születésű Szent Mártonnak fél-életnagyságú, ólomból öntött szobra, amely ma a déli mellékhajóban áll. A megszokott ikonográfiával, lovon, katonaként, a köpenymegosztás híres jelenete közben ábrázolt szent szobra ugyanakkor igen dinamikus kompozíciójával, és magyar huszár egyenruhájával, csákójával tűnik ki. Ugyancsak Donner készítette Esterházy érsek térdeplő szobrát.

A 1863-1878. között Heiller János kanonok újíttatta föl a templomot Lippert József tervei szerint, purista, neogót elemeket alkalmazva.

A 20. század közepén több, nem túl szerencsés beavatkozás is történt az épületen. Az új Duna-híd és az ehhez kapcsolódó gyorsforgalmi út tragikus következményekkel járó megépítése pedig városnegyednyi területet tarolt le a templom közvetlen közelében a régi Pozsony belvárosából és elvágta a dómot a Várhegytől.

A templom kiemelkedő történelmi jelentősége abban áll, hogy az ország középső részének, így a korábbi koronázóvárosnak, Székesfehérvárnak török kézre kerülése nyomán e templom vált a magyar királykoronázások helyszínévé. 1563. és 1830. között 11 magyar királyt és 8 királynét koronáztak meg itt. E kiemelkedő szerepre utal a Pozsonyban legmagasabbnak számító, 85 méter magas templomtorony sisakjának csúcsán látható, mintegy 150 kg súlyú és 164 cm magas, aranyozott, magyar Szent Korona, a templom egyik jelképe.

A templomban számos gótikus, reneszánsz és barokk sírkő, temetkezés és epitáfium látható. A templomban - a padozat alatt, illetve a kiterjedt kriptarendszerben - nyugszik a középkori és újkori Magyarország több kiemelkedő egyházi és világi személyisége, így pl. Pázmány Péter és Esterházy Imre esztergomi érsekek, Krman Dániel evangélikus püspök, Georg Schomberg, az Academia Istropolitana (=pozsonyi egyetem) alkancellárja, stb.

A leírás a wikipedia.org adatainak felhasználásával készült.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-05-15 11:24:00
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.