Megújulásunk támogatója:  

Szent Lőrinc plébániatemplom


Forrás: Janina Bieleńko / Panoramio

Forrás: JOKO / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 58,609'
Hosszúság (lon):
E 20° 24,654'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Hlavná (Fő) utcában, a falu közepén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Tátra-alji kis falu, melyet ma legtöbben a \"Szlovák Paradicsom\" néven ismertté vált kirándulóhelyek miatt keresnek fel, Árpád-kori eredetű. A fennmaradt írott források először a 13. században említik nevét.

Ma is álló plébániatemplomának legrégebbi részei még az 1200-as évek közepén épültek fel román stílusban. Erről néhány, máig megmaradt, korai részlet tanúskodik. A mai, egy hajós, keletelt tengelyű, nyereg tetős, poligonális szentélyzáródású épület számos évszázad folyamatos átépítéseinek, bővítéseinek eredménye: a 14. század közepén kiszélesítették a templomhoz északon kapcsolódó sekrestyét. A 15. század végén építették meg a ma látható, kései gótikus stílusú, támpilléres, belül csúcsíves boltozatú szentélyt, az északi oldalra pedig kis kápolnát emeltek. 1782-ben átboltozták a hajót, immár barokk stílusban. 1916-ban a toronyban tűz pusztított, de a károkat sikeresen helyreállították, felhasználva a román kori részleteket. 1962-ben tárták fel a templomhajó egykori déli főkapujának addig elfalazott maradványait. A félköríves kapu felső ívmezejében a 15. század végéről származó freskót találtak, melyen a keresztrefeszítés jelenete látható.

A templom belső berendezésének legértékesebb eleme a szentélyben álló, késő gótikus Szent Lőrinc-szárnyasoltár. Az 1516-1520. között készült alkotás központi szobrai (Szűz Mária, Szent Lőrinc diakónus, Szent István első vértanú) Lőcsei Pál mester műhelyében készültek. A táblaképek Szent Lőrinc életéből mutatnak jeleneteket. Az oltár predelláján Szent István és László királyok ill. Szent Imre herceg - szintén gótikus - szobrait találjuk. A hajóban található Szent Anna mellékoltár szekrénye ugyan neogótikus, de szobrai szintén késő gótikus darabok a 16. századból. A diadalívre támaszkodó, díszes, rokokó szószék 1760. körül készült. Kosarát kívülről négy angyal szobra ékesíti. Homokkő keresztelő medencéje reneszánsz stílusú, domború fedelét 1656-ban készítette M. Zimmermann.

Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-12-31 16:23:53
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.