Megújulásunk támogatója:  

Szent László plébániatemplom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 3,330'
Hosszúság (lon):
E 21° 55,707'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-m-B-01084
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Szent László tér (Piata Unirii)
Egyéb adat:
A török dúlás komoly károkat okozott Nagyváradon, számos középkori egyházi és fejedelmi épület esett áldozatául. A gazdasági nehézségek szintén hátráltatták az újjáépítéseket. A 17. század közepére erősödött meg a püspökség is ahhoz, hogy új katolikus püspöki palota, papnevelde és székesegyház építését tűzhesse ki célul. A székesegyház felépítéséig azonban az újvárosi Szent László plébániatemplom volt a püspöki székesegyház. A templom építésére vonatkozó adatok nem maradtak fenn, feltételezhetően 1717 és 1734 között épült. A szentély 1732-re készült el, a hajó építése azonban még ez után is folytatódott.
Rövid leírás:
A templomnak és a később hozzáépített toronynak a tervezői nem ismertek, nem maradtak fenn róla dokumentumok. Egyhajós, fiókos dongaboltozattal fedett belső tere egyenes záródású szentéllyel zárul. A tornyot a nyugati homlokzathoz később építették, íves fallal csatlakozik a hajó nyugati pilasztereihez.
Külső megjelenése egyszerű, homlokzatkialakítása szerény. Ugyanakkor az eltérő tagolások jól mutatják a különböző építési fázisokat.
Hasonlóan egyszerű kiképzés jellemzi a belső tereket is. A bejárat egy kis fiókos dongaboltozattal fedett előtéren keresztül kapcsolódik össze a hajóval. Ezen kis előtér fölött található a hevederíves, két tartóoszlopra támaszkodó karzat.
A hajó dongaboltozatán található freskókat Thury Gyula készítette 1908-ban, amelyek Ceciliát, a Szent László legenda néhány jelentét, Szent Péter és Pál, valamint az evangelisták alakjait ábrázolják. Ezekkel egy időben készültek a neoromán abalakok Palka József budapesti műhelyében, amelyek azonban a II. világháború során elpusztultak.
A szentély alatt kripta található, míg a szentélyben Várad legrégebbi fennmaradt oltára látható, a 1730-as években készülhetett. Ezt követően még négy mellékoltár készült a 18. században, amelyekbe a 19. században új oltárképek kerültek.
Az épület még ma is őrzi 18. századi formáját, csak néhány kisebb változtatás történt rajta az évszázadok során. Az egyik legjelentősebb, a tetőszerkezet alacsonyabb szintre hozása volt.
Adatlapot készítette:
hil.di
Adatfelvétel ideje:
2013-06-21 23:15:41
Az adatlap forrása:
 
 

Állapotjelentések

2016.09.20 12:23 Lacipap állapot: 4 - koordináta: N 47° 3,337' E 21° 55,695' - egyéb

Néhány helyen a vakolat lehullott az épületről. Egyébként szép állapotban van.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.