Megújulásunk támogatója:  

Szent László plébániatemplom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 41,790'
Hosszúság (lon):
E 23° 27,169'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Vlaha
Egyéb adat:
A falu Kolozsvártól 24 km-re délnyugatra fekszik, első okleveles említése 1285-ből való Fenes néven. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint „Olahfenes” papja Pál. A 15–16. század folyamán Olahfenes-ként, s Valahfenes-ként is előfordult írott forrásokban. A település 1490-ig az erdélyi püspökség, majd az erdélyi káptalan tulajdona volt.
Rövid leírás:
A falu 18. századig változatlan formában fennmaradt, téglány alakú hajó, egyenes záródású szentély és sekrestye alkotta, Szent Lászlónak szentelt templomát a 13. század második felében és a 14. század elején emelték. A 16. század első felében előbb a reformátusok, majd az unitáriusok használták, de Bethlen Gábor fejedelem jóvoltából a katolikusok 1615-ben visszakapták. 1630-tól újra a reformátusoké. Végül Haller György 1749-ben végérvényesen visszaadta templomot a katolikusoknak, akik nagyarányú felújításba kezdtek. Visszabontottak a szentély és a hajó falaiból, majd a diadalívet a falakkal együtt megmagasítva, újraboltozták a szentélyt. Nagyobb felújítás még 1910-ben, amikor a jelenlegi toronysisak készült, s 1935-ben történt. Ekkor találták meg a hajó északi falán és a szentélyben, két periódusban megfestett, s a barokk átépítéskor erősen megsérült falképeket. A szentély jó freskó technikájú falképeit a 14. század végén festették. Az északi falon három apostol sérült alakja és a lábazatot takaró festett drapéria látható. A szentély keleti falán a keresztrefeszített Krisztus Szűz Máriával és Szent Jánossal – rajta bekarcolt felirat 1438-ból, amelyben Zsigmond király halálát tudatják – a Veronika kendője, a Vir Dolorum, egy felszentelési kereszt és nagy felületen a már említett drapéria. A hajó falképtöredékei eltérnek a szentély falképeitől, valószínűleg később, a 14. század végén, illetve a 15. század első felében készülhettek, s a teljes északi falat beboríthatták, ma azonban csak egy 100-200 cm magas sávra terjednek ki a hajó teljes hosszában. Az alsó regiszterben a Passió sorozat maradt fenn, amely a Keresztvitellel vagy az Ostorozással kezdődött, amit egy sokalakos kompozíció követett, a megfeszített Krisztussal, s a két latorral, valamint a halott Krisztust ölében tartó, a keresztfa alatt ülő Máriával. Mellettük siratóasszonyok csoportja és talán az Utolsó ítéletből egy, a Leviatán szájából egy embert karjánál fogva kihúzó figura.
A templom egykori berendezése töredékesen ismert. Feltehetően innen származik egy, a 15. század végén vagy a 16. század elején készült kisméretű szárnyasoltár, központi képén a Szent Anna harmadmagával ábrázolással, mely 1903-ban Gyulafehérvárra került – jelenleg talán a Batthyaneumban őrzik. S van még néhány igen mívesen faragott, festett, fémszínezett faszobor, szobortöredék, melyek feltehetően egy itt állott 18. századi oltárhoz tartozhattak.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-23 22:30:51
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Mikes-kastély (2.637 km)
Leányvár (5.496 km)
Léta vára (9.952 km)
Kolozsmonostor (10.758 km)
Kakasos templom (12.054 km)