Megújulásunk támogatója:  

Szent Kozma és Damján plébániatemplom


Forrás: www.panoramio.com
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 13,439'
Hosszúság (lon):
E 25° 56,297'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HR-II-a-A-12795
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Csíkkozmás, 72 szám.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
1333-ban jelentkezik először a pápai tizedjegyzékben de Sanctis Codmas et Damyano néven. 1569-ben Kozmás, 1602-ben szintén Kozmás formában fordul elő. A XIII. században, de legkésőbb a pápai tizedjegyzék éveiben a mai templom helyén román kori templom állott. Ebből csak egy falba épített kő szenteltvíztartó maradt meg. A gótikus korban egészen átépítik. Szentélye tiszta gótikus alkotás lesz, csillagboltozattal. Déli és északi oldalán a gótikus bordaívek a fal közepéig futnak le. Érdekes két gyámköve: marcona bajuszos férfifej az egyiken és egy női fej a másikon. Apszisa rövidebb, mint eredetileg volt és a nyolcszög három oldalával záródik. Az eredetileg csúcsíves diadalívet 1768-ban átalakítják: tojásdad nyílást kap. Belső mezejében magyar népies virágmintás falfestményt fedeztek fel 1573-ból. A hajó teljesen elveszítette gótikus jellegét. Csak a déli és nyugati ajtókeret maradt meg. 1768–1769-ben az addigi lapos, egyszerűen festett deszkamennyezetet barokkos boltozattal cserélik fel. Ekkor tűnnek el az egykori csúcsíves ablakok, amelyeknek gótikus kőkerete kívülről kivehető. A külső támpillérek megmaradnak. A régi oltárok is nyomtalanul eltűnnek s helyüket aranyozott és túlfaragott oltárok foglalják el. A torony – legalábbis alapjaiban – egykorú a templommal. 1771–1772-ben 3 öllel magasították és egykori gótikus ablakait átalakították. Az északi fal áttörésével 1761-ben építik a hajóhoz a Nepomuki Szent János kápolnát. Nagy lőréses kerítés veszi körül (a XVII. századból). Ez azonban nem védhette meg Ali basa tatárjainak ostromától: felégették. Itt volt a falu régi temetője is.

Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Köpeczi Sebestyén József: Régi székely népi eredetű műemlékeink. In: Erdélyi Tudományos Füzetek, 126., 1941.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-18 15:11:27
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.