Szent Katalin plébániatemplom





Ország: Szlovénia
Szélesség (lat): N 46° 33,948'
Hosszúság (lon): E 16° 27,109'
Védettség van? igen
Védettség száma:
Típus: Templom
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve: Lendava
A település magyar neve: Lendva
A település német neve: Limbach
A település latin neve: Lyndwa Inferior
Cím: 9220, Lendva, Templom tér 1.
Egyéb adat:
Rövid leírás: A Szent Katalin-templom és a körülötte lévő tér jelenti Lendva város lelki központját. A lendvai plébánia egyházszervezetileg 1777-ig a zágrábi érsekséghez, majd ezt követően a szombathelyi püspökséghez tartozott. Az első világháborút követően a maribori, illetve lavant-menti, 2006-tól pedig az újonnan alapított muraszombati püspökség része lett.
Egyes történészek Lendva város első templomának keletkezését a 9. századra teszik, míg mások a 12. századra. A 16. század elején Bánffy János alapított zárdát és egy hozzá tartozó templomot a város északi határában, amit a törökök döntöttek romba. Ezekről azonban mind a mai napig semmiféle régészeti bizonyíték nem áll rendelkezésünkre.
A Szent Katalin-templom elődje feltehetően az a templom volt, amelyet 1608-ban Bánffy Kristóf építtetett törökellenes harcai emlékére. A Bánffy család kihalása után, a 17. század végén Lendva a katolicizmus egyik fő támogatójának számító Esterházy család birtoka lett. Ők mint kegyurak a mai templom helyén először egy kisebbet, majd 1749 és 1751 között, Péntek János Ferenc plébános szolgálata idején a most láthatót építtették.
A templom barokk homlokzatát előreugró párkányokkal elválasztott háromemeletes, kettős hagymakupolával fedett torony uralja. A bejárat felett íves párkány fut végig, amely egy lant alakú ablakot ölel körbe. A bejárat felett egy kronogramma olvasható, amelyet Jožef Smej, nyugalmazott maribori püspök dolgozott fel. HonorI sanCtae CatharInae VIrgInIs et MartIrIs fVnData eX pIIs VotIs sVrreXI. A latin mondat az 1751-es évszámot rejti, jelentése pedig a következő: „Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére kegyes fogadalomból alapítva épültem.” A felirat is jelzi, hogy a templom patrónusa az Esterházy család egyik női tagja tiszteletére Alexandriai Szent Katalin lett.
Az egykori templombelsőről  a város nevezetes krónikásának, Dervarics Kálmánnak a leírása tudósít bennünket: „A templombelső egy 19. századi pusztulás után olyan díszessé tétetett, hogy akár a fővárosban is megállná a helyét.” A négyszakaszos belsőben az egyes szakaszokat pillaszterek választják el egymástól. A negyedik boltmező egy kereszthajó látszatát keltve kiszélesedik, a térbővületekben pedig oltárok állnak. Központi oltárépítménye visszafogott, mégis magával ragadó barokk alkotás. A díszes főoltár képe Alexandriai Szent Katalint ábrázolja a vértanúság pálmaágával és egyik legfontosabb attribútumával, a kerékkel. A képet 1888-ban Felix Barazutti itáliai mester készítette. A főoltár két oldalán négy szentéletű püspök, illetve egyházatya, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és Szent Orbán életnagyságú szobra áll. A négy barokk oltár közül a Szent Kereszt-oltár művészi értéke miatt emelkedik ki. A Szűz Mária-oltárt az Árpád-ház szentkirályai, István és László szobrai díszítik. Kiemelkedően szép a koronás barokk szószék is, amelyet a négy evangélista szobrai és jelképei ékesítenek, a tetején pedig egy harsonás angyal szobra őrködik. A templombelsőt díszítő barokk freskók sajnos elpusztultak, a különböző felújítások során „elvesztek”. A szentély alatti kriptában a város kegyurai és jeles egyházi személyiségei alusszák örök álmukat.

Forrás: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva

A teljes adatlap: http://muravidek.intezet.sk/memorial/a-lendvai-szent-katalin-plebaniatemplom/
Adatlapot készítette: klo
Adatfelvétel ideje: 2015-09-26 11:08:18
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Összetett keresés