Megújulásunk támogatója:  

Szent István-torony

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 39,521'
Hosszúság (lon):
E 23° 34,931'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
MM-II-a-A-04436
Típus:
Szakrális romemlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Vár tér (ma: piaţa Cetăţii)
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A települést a 13. század második felében alapíthatták a német földről a király által ide telepített bányászok és aranymosók. Eredetileg két, jogilag önálló, de egymáshoz közeli, vagy egybefüggő település(rész)ből: Zazarbányából és Asszonypatakából állt, majd e részek egyesülhettek. A 14. században már városként említették és e században épült fel temploma is. Zsigmond király Lázárevics István szerb despotának adta a várost hűbérbe, később Hunyadi János kormányzó szerezte meg. Tőle I. Mátyás király örökölte, aki megerősítette és kibővítette kiváltságait. Az ország három részre szakadása után Erdélyhez került terület rendszerint a mindenkori fejedelem magyarországi birtokaihoz tartozott.

A reformáció idején, a 16. század közepén a város protestánssá lett, a Szent István templomot többnyire a református gyülekezet használta bő 120 éven keresztül. A Habsburg uralkodók által fegyverrel is támogatott, 17. század végi ellenreformáció során 1687-ben a város templomaiból fegyverrel űzték ki a protestánsokat, az épületeket pedig jezsuita és ferences kézbe adták. E helyzet 1711. után véglegessé vált. Az ősi Szent István plébániatemplomot sorsára hagyták. Bár a leginkább szükséges javításokat a város elvégeztette, a templom egyre romosabbá vált, építőanyagát kezdték elhordani. Végül 1847-ben a templomot a tanács lőporral felrobbantatta, építőanyagát eladta, ill. építkezésekhez felhasználta.

A ma is álló torony a templom nyugati homlokzatában állott. A középkorban ismeretlen sisakú toronynak a 17. században készült először - zsindelyes - négy fiatornyos, hegyes gúla alakú sisakja. (E sisaktípus ezután gyorsan elterjedt a környéken, ezt másolják a máramarosi fatemplomok sisakjai is.) Ez később átalakult, tüzek, villámcsapások miatt átépítésre szorult. A ma látható, fémlemezzel fedett, négy fiatornyos sisak Schulz Ferenc - Sztehlo Ottó által módosított - \"stylszerű\" tervei szerint készült 1871-ben, tönkretéve a torony 15. századi főpárkányzatát.

A négyzetes alaprajzú, reprezentatív, hatalmas kőtorony az egykor kéthajós, 14. századi Szent István plébániatemplom nyugati homlokzatának délnyugati sarkán állott. A torony egyes részletei, lenyomatai, építészeti részletei alapján képet alkothatunk az egykor pompás templomról. Számos középkori, faragott kőrácsos ablak őrződött meg a torony falában. A torony déli falához lépcsőtorony csatlakozik. Emellett a torony falába egy Roland-dombormű van befalazva: a város pallosjogának jelképe. Északi oldalán megmaradt a templom csúcsíves nyugati díszkapujának bélletes maradványa. A toronyaljban - ahol megmaradt a középkori boltozat - kis kőtár őrzi az egykori templom összegyűjtött faragványait. Ezek többségét a környező épületekből gyűjtötte össze Schönherr Gyula, 20. század eleji történész-múzeumalapító. Az 1970-es években a helyi múzeum munkatársai kisebb ásatást is kezdtek a templom területén, de az előkerült aranytárgyak miatt az állambiztonság a kutatást leállíttatta, a dokumentációt pedig elkobozták.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-05-31 13:11:45
Az adatlap forrása:
 
 

Állapotjelentések

2016.06.26 11:19 Lacipap állapot: 5 - koordináta: N 47° 39,529' E 23° 34,953' - egyéb

Maga a torony nagyon szép állapotban van. Renoválásakor a hozzá tartozó templom alapfalait is megőrizték és konzerválták. Üveg alatt látható belőle néhány részlet.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.