Megújulásunk támogatója:  

Szent Imre plébániatemplom


Forrás: http://www.csikszentimre.ro
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 16,894'
Hosszúság (lon):
E 25° 51,859'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HR-II-a-A-12972
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Csíkszentimre, 520 szám
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A falu, Szent István magyar király első fiának, Szent Imre hercegnek a nevét viseli, s azt Imre herceg tiszteletére szentelt templomáról kapta. Dr. Jancsó Benedek és Vofkori László által talált források szerint Csíkszentimrén a 13. században már román stílusú templom állott. Ez természetes is, mert a Bethlen-lustra szerint (1614) Gyergyószentmiklós és Csíkszentgyörgy után a harmadik legnépesebb település volt. 1707-ben az osztrákok fosztották ki a falut. 1717-19-ben a pestis 404 áldozatot követelt. S míg más falvakban alig maradt túlélő, itt az életben maradottak száma 322 volt. Ennek emlékét a temető sarkánál elhelyezett korabeli kő emlékoszlop őrzi.
A falu Szent Imre tiszteletére szentelt templomától kapta nevét és ez bizonyossá teszi, hogy első temploma egykorú volt a többi szomszédos – szentekről elnevezett – templomokkal, vagyis a XIII–XIV. században már román stílusú templom állott itt. A mai templom a XV. századi, de nagyon kivetkőztetve gótikus kori formáiból, ugyanis 1767-ben újjáépítik, a hajót teljesen új formába öltöztetik. A régi templomból megmarad a torony és a szentély, de azok is átalakítva. Az egykori hálóboltozatnak és gótikus záróköveinek csak nyomai állapíthatók meg. Falfestmény-maradványok is előkerültek.
A XV. századi templomnak értékes maradványa egy szárnyasoltár. A múlt század elején Kovács Balázs plébános a templom padlásán fedezte fel, míg 1929-ben Léstyán József a toronyban talált még két töredéket. Két hatalmas méretű szárnyon a karácsonyi és húsvéti ünnepkör képei láthatók. Egy nagyobb, XV. század végi szárnyasoltár részei voltak.
Két nagyobb méretű táblakép egy másik szárnyasoltár része lehetett, mert méretei nem találnak a fenti szárnyakhoz. Régebbiek és kivitelben is mások. Az egyik a töviskoronázást, a másik a golgotai jelenetet örökíti meg.

Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, 2000
Drăguţ, Vasile: Arta gotică în România. Bucurešti, 1979.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-14 13:47:37
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.