Megújulásunk támogatója:  

Szendrő vára

Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 44° 40,104'
Hosszúság (lon):
E 20° 55,630'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A város északi része, a vasútállomástól és a falakkal párhuzamosan futó sínektől északra
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Duna déli partján, a Jessova (Jezava) folyó torkolatánál álló vár magja, az úgynevezett Kis vár (valójában belsővár, palotaszárnnyal és hat toronnyal) 1428 és 1430 között épült Brankovics György szerb államának uralkodói központjaként. Az ezt délről ölelő, több mint tíz hektárnyi területű Nagy vár (külsővár) kiépítésére 1439-ig került sor. A falak hosszúsága meghaladta az 1200 métert, több mint másfél tucat, négyzet alaprajzú bástyájával a terepi adottságok miatt szabálytalan háromszöget formál. Mivel a külső falat szakaszonként más-más település jobbágyai építették, szerkezetileg (s jelen állapotuk szempontjából is) különböznek egymástól. A külsővár nem csak katonai objektum volt, azon belül „polgári” település is volt. 1439-ben a szerb területek nagy részévek együtt elfoglalták a törökök, majd 1444 nyarán a Magyar Királyság és II. Murád szultán között megkötött 10 éves béke keretében átadták (ezt a békét szegte meg I. Ulászló, ám 1444 novemberében a várnai csata katasztrofális vereséggel járt, maga az ifjú király is elesett). 1448-ban itt tartotta fogva a vesztes rigómezei csata után a Magyarország és a török birodalom között lavírozó Brankovics György Hunyadi Jánost. A vár és a város 1459-ben került végleg török uralom alá, korszerűsítésére 1480 táján került sor, amikor délről egy újabb külső falat emeltek sokszögletű ágyútornyokkal. 1494-ben Kinizsi Pál sikertelenül ostromolta (a hadvezér-országbíró az ostrom közben hunyt el), 1512-ben Szapolyai János igyekezett elfoglalni. Nándorfehérvár 1688-as visszafoglalása után a törökök feladták, majd két év múlva ismét elfoglalták. Végleg szerb kézre csak 1805-ben került, két évig itt volt az országgyűlés székhelye is.
A vár mai romos állapotát elsősorban egy, 1941-ben bekövetkezett detonáció okozta, amikor felrobbant a várban tárolt hadianyag-készlet. A II. világháború után a sérüléseket részben helyreállították, így az egykori Kis várat is a palotaszárnnyal.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-01-11 10:03:14
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.