Megújulásunk támogatója:  

Székely Mikó Kollégium


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 51,912'
Hosszúság (lon):
E 25° 47,229'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Gróf Mikó Imre utca 1. (a fő tér és a Mikó utca sarkán)
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az 1850-es évek végén megindult, egy protestáns középiskola Háromszékben való felállítását célzó kezdeményezés. Ennek eredményeképp, gróf Mikó Imre hathatós támogatásának hála, 1858-ban - a több, az iskoláért versengő város közül nyertes Sepsiszentgyörgyön - elkezdődhetett az oktatás a református intézményben. Kezdetben a református templom mellett működött az iskola, de hamar felmerült egy, a távolabbról érkező diákok elszállásolására szolgáló kollégium felépítése is. Mai, a fő tér keleti oldalán lévő telkére 1863-ban költözött az intézmény. Itt először, ideiglenes megoldásként, kisebb házakban, istállókban hoztak létre termeket. A ma is álló, utcafronti, három szintes, klasszicista megfogalmazású, fő térre néző iskolaszárnyat 1870-76. között építették fel Zofalh Gusztáv tervei alapján. Az építkezésre jellemző volt, hogy a terveket Mikó Imre fizette, az építőanyagot javarészt háromszéki székely falvak adták össze, a telket pedig a város adta ingyenesen. A nagy jótevő, Mikó Imre 1876-os halála után az iskola úgy döntött, nevébe felveszi valamennyi alapítójának (a református egyház, Háromszék székely népe, ill. gr. Mikó Imre) nevét. Így ezen évtől lett a neve Református Székely Mikó Tanoda, majd Református Székely Mikó Kollégium (és ez is maradt 1948-as államosításáig). A rohamosan fejlődő iskola sikerei nyomán hamarosan felmerült annak főgimnáziummá fejlesztése. Már ezen igényeknek megfelelendő épült fel a ma sarokházként elhelyezkedő kollégium déli, Mikó utcai, szintén három szintes szárnya, Alpár Ignác fővárosi építész tervei alapján.

Az 1918-20-as impériumváltás nyomán az odáig töretlenül fejlődő iskolában a megmaradás, a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumának fenntartása lehetett az egyedüli reális cél. Ráadásul 1940-ben tragédia is érte az épületet: földrengésben súlyosan megsérült: teteje beszakadt, szaktantermei megsemmisültek, olyannyira, hogy a háborús viszonyok miatt csak 1944. decemberében indulhatott újra az oktatás a régi iskolában. 1948-ban a kommunista diktatúra államosította a teljes épületet, az iskola államiként működött tovább. Nevét számos alkalommal megváltoztatták és kísérletet tettek magyar voltának fokozatos megbontására, román tanítási nyelvet (is) bevezetve. Az 1989. decemberi \"forradalom\" nyomán visszakaphatta eredeti nevét.

Sajnálatosan az 1948-ban tulajdonosától, a református egyháztól elrabolt ingatlan visszaadása körül máig nagy port felvető események zajlottak és zajlanak. A hatályos román törvényeknek is ellentmondó, állami részről szántszándékkal elhúzott folyamat 2012. nyári fordulójaként a törvény szerint az egyháznak visszaadott Mikót az állam megpróbálta jogszabálysértő módon visszaállamosítani. Ez ellen az érintett magyarság 2012. szeptemberében tüntetéssel tiltakozott.

A Mikót a magyar kulturális és tudományos élet számos kiemelkedő alakja tekinti alma materének, így pl. Bartók György, Makkai Sándor és Nagy Károly református püspökök, Téglás Gábor, Székely Zoltán és László Ferenc régészek, Erdélyi Lajos nyelvész, Gyárfás Jenő festőművész, dálnoki Veress Lajos vezérezredes, Bihari József, Raksányi Gellért és Kis Manyi színészek, László Dezső egyháztörténész, Baróti Lajos labdarúgó-edző, ifj. Kós Károly néprajzkutató, Beke György író, Domokos Géza író, az RMDSZ első elnöke, és még sokan mások.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-09-09 02:48:29
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.