Megújulásunk támogatója:  

Sükösd kastély




Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 1,418'
Hosszúság (lon):
E 25° 24,538'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település központjában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Kőhalomtól mintegy 20 km-re K-re, az Olt jobb partján fekvő Alsórákos (Racoş) községben épült a szabályos, négyszög alaprajzú, kis méretű várkastély, sarkain egy-egy hengeres, emeletes bástyával. Bejárata a déli fal középső részén emelkedő, több emelet magas, négyszögletes, középkori eredetű kaputornyon át vezet, melynek homlokzatán még látni Bethlen Sámuel kígyós címerét, 1700-as évszámmal. A várfalakon ma már a pártázat nincs meg, de a bástyákon két lőréssor, a déli falon a szuroköntők nyílásai, közöttük pedig a lőrések még láthatók. A vár többi oldalát vastag falak övezik, melyekben különböző alakú lőrések vannak. A homlokzat udvari oldalának emeletén fedett fatornác húzódott és innen egy ajtó vezetett a nagy lovagterembe, melynek mennyezetét freskók díszítették. A védőfalak belső oldalán megvannak az emeletet elválasztó fafödémek négyszögletes gerendafészkei. Az udvart körülvevő épületeknek – a déliek kivételével – már csak alapjaik állnak. Az egész várkastélyt vizesárok vette körül, melyen a D-i oldalon felvonóhíd vezetett a kaputorony bejáratához. A déli fal előtt egy különálló védőfal is volt, két szélén egy-egy ötszögletű bástyával.

A várkastély ma romos, bástyái közül három részben még áll. Az épületegyüttes állagmegóvási munkálatai megkezdődtek. A településről kevés adatunk van, az oklevelekben csak 1377-ben tűnik fel. A rákosi várkastélyt – a DNy-i bástyán levő felirat szerint – Sükösd György mezei kapitány építtette 1624-ben. Ez azonban csak a várkastély további építkezéseinek befejezésére vonatkozhat, miután a védőfal egyes részei, védőművei a 16. századra utalnak. Sükösd György végrendeletével a rákosi várkastély Bethlen Farkasé és feleségéé, Kemény Annáé lett. Délkeleti oldalán a múlt században még látható volt a “P. B. Anno Di 1669. 7. Jun.” felirat, amely szerint ebben az időben mindszenti Budai Péter kezében volt, aki Bethlen Sámuelt fiává fogadta, és a várkastélyt is neki adományozta. Az ő birtoklása idején a hévízi Literáti István által készített összeírásban szerepel a déli, magas torony által védett bejárat, a “lánczon járó felvonó híddal”. E kapu védelmére a leltárkor találtak 5 szakállas és egy “moskétoly” puskát, ezen kívül más helyiségekben további 16 szakállas és “moskétoly” puskát, több karabélyt, néhány hordó lőport, golyót, kanócot és nagy mennyiségű salétromot. Ebben az időben a várkastély udvarának közepén volt a strázsaház, a kapufolyosó alatt a hajdúk háza, és a börtön. A 19. század végén a várkastély utolsó tulajdonosa Teleki Sámuel Afrika-kutató volt, aki keveset tartózkodott Alsórákoson. Ezután kezdett lassan pusztulni az erődítmény.

Forrás: Karzcag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 75-76.

A leírás és a képek forrása: http://varak.hu
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-25 15:56:53
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Mihályvár (2.870 km)
Tepő vára (4.214 km)
Haller-kastély (9.035 km)
Parasztvár (9.892 km)
Hegyes-tető (11.560 km)