Stubenberg-kastély

Forrás: www.kastelyerdelyben.ro
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 21,155'
Hosszúság (lon):
E 22° 6,108'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-m-B-01195
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Szabadság utca 1.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A székelyhídi Stubenberg-kastély története egészen a 15. századig, a Zólyomi családig nyúlik vissza, akik itt hozták létre állandó lakhelyüket. A mai kastély egy része ekkor épülhetett, talán egy korábbi erősség helyén. Irányításukkal a megye legnagyobb uradalma alakult ki, melyet székelyhídi központjukból irányítottak. Erdély Habsburg kézre kerülése után a Kincstár az uradalmat többször is eladományozta, királyhű, többnyire német birtokosoknak. Ezek sorában kapta meg a területet 1728-ban gróf Dietrichstein János császári és királyi belső titkos tanácsos.
Ifj. Dietrichstein János Székelyhídra érkezve a kancelláriába költözött, majd 1750 -1760 között felépítette a mai kastély nyugati szárnyát, melynek alapjául a régi Zólyomi építmény szolgált. Mindeközben az uradalmat Ausztriából hozatott gazdatisztek segítségével helyreállította, majorokra osztotta a birtokot.
A székelyhídi uradalom házasság útján jutott a Stubenberg grófi család birtokába 1830–tól. Ebben az időben a kastély adott otthont a tisztségviselők és udvarbírák irodáinak, innen működtették a egész birtokot. Az urasággal néhány éven át futárokkal és postai úton küldött levelekkel tartották a kapcsolatot, ám gr. Stubenberg József–Félix halála után, a már Székelyhídon született József–Fülöp vette át az irányítást, aki a kornak megfelelő legmodernebb gazdálkodást hozta létre. Az 1840–es évek elején az uradalmi magtár is megépült.
Trianont követően az 1921–es romániai földreform törvény bevezetésével a 12 ezer holdas Stubenberg grófi uradalomból több mint 7000 holdat osztottak szét 280 családnak, melyek egy része hamar állami tulajdonba került. Az állam ebben az időben kezdte meg Máramarosból és a Nyugati havasokból a román lakosok betelepítését a vidékre, akik kedvezményekkel, segélyekkel juthattak itt földhöz.
A 2. világháború végén a grófi család nyugatra menekült, birtokaikat államosították. A kastély 1948-tól ’52–ig gimnáziumként, majd Vegyes Középiskolaként működött, 1962–től már felsőoktatás is folyt, majd 1989–től visszaállt a középfokú magyar oktatás, külföldi támogatók jóvoltából javult a felszereltség is, ekkor vette fel a “Petőfi Sándor” Gimnázium nevet (majd “Petőfi Sándor” Elméleti Líceum lett).
2010 nyarán a székelyhídi polgármesteri hivatal szerződést kötött a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal, aminek értelmében a kastélyt 49 évre koncesszionálja az alapítvány azzal a feltétellel, hogy felújítja és karbantartja az épületet melyben gyerekotthont létesítenek.
Gróf Dietrichstein Ferenc János 1742-ben részesült honosításban. Fia, ifj. Dietrichstein János már Székelyhídra költözött és fejlett mezőgazdaságot alapozott meg. 1750 és 1760 között felépítette a mai kastély nyugati szárnyát, a régi Zólyomi-várkastély alapjaira. A székelyhídi uradalom 1830-ban gróf Stubenberg Gusztáv birtokába került. 1840 körül megépíttette az éppen napjainkban pusztuló, klasszicista stílusú magtárt, majd a századfordulón átépíttette a régi barokk kastélyt, melynek munkálatai 1906-ban fejeződtek be. Ekkor kapta a bejárat a klasszicizáló, oszlopos előcsarnokot. Vele egyidőben felépíttette az északkeleti alagsoros szárnyat. Victor Siedec bécsi építész kitűnően használta ki a domboldal lejtését: a kastély főhomlokzata földszintes, ám az országútról nézve emeletes.
A szabadon álló, két szorosan egymás mellé épült kastélyszárny, L alaprajzú épületet alkot. A nyugati szárny főhomlokzatának közepén klasszicizáló, nyitott előcsarnok áll: a két pár dór oszloppal és pilaszterekkel díszített középrizalit elé egy, négy pár dór oszloppal tartott, nyitott portikusz épült, amelynek oromzatát középen timpanon, széleit mellvédszerű pártázat zárja le. A baloldali mellvéd már elpusztult. A főhomlokzat keretelt ablakai egyenes záródásúak, egyenes szemöldökkel, díszes szemöldökmezővel. Az épület egytraktusos elrendezésű, az udvar felőli részen boltozott folyosó fut végig.
Az északkeleti szárny tizenegy tengelyes. A főhomlokzatból erőteljesen kiugró középrizalit felett manzárdkupolás tető áll. Elé egy kisméretű portikusz épült, amelynek egyenes záródású ajtaja értékes kovácsoltvas munka. Fölötte a Stubenberg címer látható. A portikusz két oldalát egy-egy ion fejezetes oszlop díszíti.
Az ablakok egyenes záródásúak. A főbejárattól jobbra az egykori télikert megmaradt része látható. A jobbszárny trapézhomlokzatban zárul. A baloldali homlokzat fölött díszes attika látható. A hátsó mellékhomlokzat emeletes szerkezetű. Középrizalitja a földszinti részen két ablakosztatú, míg emeleti részét egy nagyméretű, félköríves záródású, konzolos törtíves szemöldökű ablak díszíti. A rizalit széleit, az emeleti, részen falsávok emelik ki. A középrizalit két oldalán a homlokzat simán fugázott földszinti része öt-öt, az emelet négy-négy tengelyes. Az összes ablakok egyenes lezárásúak. Az emeletet fugázott falsávok tagolják. A közöttük levő ablakok szemöldökeit stukkó díszítés helyettesíti. Az épület előtt egy elvadult arborétum található, amelyben még fellelhető egy sasmadárral díszített szökőkút maradványai.
A leírás forrása: \"A székelyhídi Stubenberg kastély turisztikai célú hasznosítása\" című szakdolgozat, Bozsóky Erzsébet–Beatrix, ill. www.kastelyerdelyben.ro
Ifj. Dietrichstein János Székelyhídra érkezve a kancelláriába költözött, majd 1750 -1760 között felépítette a mai kastély nyugati szárnyát, melynek alapjául a régi Zólyomi építmény szolgált. Mindeközben az uradalmat Ausztriából hozatott gazdatisztek segítségével helyreállította, majorokra osztotta a birtokot.
A székelyhídi uradalom házasság útján jutott a Stubenberg grófi család birtokába 1830–tól. Ebben az időben a kastély adott otthont a tisztségviselők és udvarbírák irodáinak, innen működtették a egész birtokot. Az urasággal néhány éven át futárokkal és postai úton küldött levelekkel tartották a kapcsolatot, ám gr. Stubenberg József–Félix halála után, a már Székelyhídon született József–Fülöp vette át az irányítást, aki a kornak megfelelő legmodernebb gazdálkodást hozta létre. Az 1840–es évek elején az uradalmi magtár is megépült.
Trianont követően az 1921–es romániai földreform törvény bevezetésével a 12 ezer holdas Stubenberg grófi uradalomból több mint 7000 holdat osztottak szét 280 családnak, melyek egy része hamar állami tulajdonba került. Az állam ebben az időben kezdte meg Máramarosból és a Nyugati havasokból a román lakosok betelepítését a vidékre, akik kedvezményekkel, segélyekkel juthattak itt földhöz.
A 2. világháború végén a grófi család nyugatra menekült, birtokaikat államosították. A kastély 1948-tól ’52–ig gimnáziumként, majd Vegyes Középiskolaként működött, 1962–től már felsőoktatás is folyt, majd 1989–től visszaállt a középfokú magyar oktatás, külföldi támogatók jóvoltából javult a felszereltség is, ekkor vette fel a “Petőfi Sándor” Gimnázium nevet (majd “Petőfi Sándor” Elméleti Líceum lett).
2010 nyarán a székelyhídi polgármesteri hivatal szerződést kötött a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal, aminek értelmében a kastélyt 49 évre koncesszionálja az alapítvány azzal a feltétellel, hogy felújítja és karbantartja az épületet melyben gyerekotthont létesítenek.
Gróf Dietrichstein Ferenc János 1742-ben részesült honosításban. Fia, ifj. Dietrichstein János már Székelyhídra költözött és fejlett mezőgazdaságot alapozott meg. 1750 és 1760 között felépítette a mai kastély nyugati szárnyát, a régi Zólyomi-várkastély alapjaira. A székelyhídi uradalom 1830-ban gróf Stubenberg Gusztáv birtokába került. 1840 körül megépíttette az éppen napjainkban pusztuló, klasszicista stílusú magtárt, majd a századfordulón átépíttette a régi barokk kastélyt, melynek munkálatai 1906-ban fejeződtek be. Ekkor kapta a bejárat a klasszicizáló, oszlopos előcsarnokot. Vele egyidőben felépíttette az északkeleti alagsoros szárnyat. Victor Siedec bécsi építész kitűnően használta ki a domboldal lejtését: a kastély főhomlokzata földszintes, ám az országútról nézve emeletes.
A szabadon álló, két szorosan egymás mellé épült kastélyszárny, L alaprajzú épületet alkot. A nyugati szárny főhomlokzatának közepén klasszicizáló, nyitott előcsarnok áll: a két pár dór oszloppal és pilaszterekkel díszített középrizalit elé egy, négy pár dór oszloppal tartott, nyitott portikusz épült, amelynek oromzatát középen timpanon, széleit mellvédszerű pártázat zárja le. A baloldali mellvéd már elpusztult. A főhomlokzat keretelt ablakai egyenes záródásúak, egyenes szemöldökkel, díszes szemöldökmezővel. Az épület egytraktusos elrendezésű, az udvar felőli részen boltozott folyosó fut végig.
Az északkeleti szárny tizenegy tengelyes. A főhomlokzatból erőteljesen kiugró középrizalit felett manzárdkupolás tető áll. Elé egy kisméretű portikusz épült, amelynek egyenes záródású ajtaja értékes kovácsoltvas munka. Fölötte a Stubenberg címer látható. A portikusz két oldalát egy-egy ion fejezetes oszlop díszíti.
Az ablakok egyenes záródásúak. A főbejárattól jobbra az egykori télikert megmaradt része látható. A jobbszárny trapézhomlokzatban zárul. A baloldali homlokzat fölött díszes attika látható. A hátsó mellékhomlokzat emeletes szerkezetű. Középrizalitja a földszinti részen két ablakosztatú, míg emeleti részét egy nagyméretű, félköríves záródású, konzolos törtíves szemöldökű ablak díszíti. A rizalit széleit, az emeleti, részen falsávok emelik ki. A középrizalit két oldalán a homlokzat simán fugázott földszinti része öt-öt, az emelet négy-négy tengelyes. Az összes ablakok egyenes lezárásúak. Az emeletet fugázott falsávok tagolják. A közöttük levő ablakok szemöldökeit stukkó díszítés helyettesíti. Az épület előtt egy elvadult arborétum található, amelyben még fellelhető egy sasmadárral díszített szökőkút maradványai.
A leírás forrása: \"A székelyhídi Stubenberg kastély turisztikai célú hasznosítása\" című szakdolgozat, Bozsóky Erzsébet–Beatrix, ill. www.kastelyerdelyben.ro
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2013-06-01 15:19:00
Közeli objektumok
Szeplőtelen Fogantatás plébániatemplom (0.066 km)
Magtár (0.125 km)
Római katolikus plébániaépület (0.133 km)
Turulmadaras millenniumi emlékmű (0.268 km)
Az egykori bankszékház (0.311 km)
Az egykori Járásbíróság (0.313 km)
Községháza (0.314 km)
A gyógyszertár egykori épülete (0.382 km)
Kossuth Szálló (0.452 km)
A Székelyhídi Népbank egykori székháza (0.476 km)