Megújulásunk támogatója:  

Római-katolikus püspöki palota

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 4,033'
Hosszúság (lon):
E 23° 34,117'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
AB-II-a-A-00130
Típus:
Egyházi középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Mihai Viteazul utca 21
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Szent István 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget, amely 1932-től gyulafehérvári püspökségként, majd 1991-től érsekségként működik. A legkorábbi székesegyház építése valószínűleg már a püspökség megalakítása után nem sokkal megindulhatott, azonban ez az épület a Vata-féle pogánylázadások során elpusztulhatott.
A püspöki palota építéséről kevés dokumentum maradt fenn. A reneszánsz és barokk elemeket őrző épület szárnyai egy udvart fognak körül, ahova egy félköríves boltozatú kapun keresztül lehet bejutni. Az emeletes szárnyakban a püspökség, míg a földszintes részeken a gazdasági egységek kaptak helyet. Az épületrészek alatt található pincéket régebben börtönként, ma borospinceként használják. A kaputól balra található szárnyból nyílt az az átjáró, amely a székesegyházzal összekötötte. Ez a szárny lehet a palota legrégebbi épületrésze, amely feltételezhetően Árpád-kori elemeket is magában rejt.
A palota Buda eleste után az Erdélyi fejedelemség központja lett, ahonnan Erdély fejedelmei közel 150 évig kormányozták az országot.
Nyugati, ma földszintes szárnya régebben emeletes volt, amelynek helyreállítására a palota felújításának tervezésével új törekvések indultak meg. A reneszánsz emlékét őrzik a lombard típusú félköríves ablakok az épület déli és nyugati szárnyában. Az írott források szerint a termeket falképekről, kárpitokról és kazettás, faragott famennyezetek díszítették.
Az egykori püspöki palotát János Zsigmond fejedelem alakíttatta át fejedelmi palotává, majd Bethlen Gábor idején Giacomo Resti itáliai építész tervei szerint átalakították. János Zsigmond udvara az erdélyi reneszánsz kultúra központjává vált. Fénykorát II. Rákóczi György idején élte. Sikertelen lengyelországi hadjárata után azonban a törökök feldúlták és felgyújtották Gyulafehérvárat és a palotát is. Ezt követően 1690-től az osztrák csapatok kaszárnyává alakították. Bár egy részét 1716-ban visszakapta a püspökség, de a katonaság az épület másik részét a mai napig használja.
A püspökségi épületrészben a 18. században papnevelő intézet, majd a 20. században római katolikus kántoriskola is működött. Jelenleg az érseki hivatal működik a palotában.
Adatlapot készítette:
hil.di
Adatfelvétel ideje:
2013-11-02 13:38:38
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.