Megújulásunk támogatója:  

Római katolikus plébániatemplom


Forrás: kutyahon.de

Forrás: mapio.net

Forrás: youtube.com
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 56,595'
Hosszúság (lon):
E 26° 14,863'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Gelence
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A templom építése a 13. század végére, a 14. század legelső éveire tehető. Elrendezése torony nélküli, kétterű templom, szabálytalan téglány alakú hajóval, a hatszög három oldalával záródó, támpilléres, bordás keresztboltozatos szentéllyel, s északon a hozzácsatlakozó fiókos dongaboltozattal fedett sekrestyével. A két középosztós, kőrácsos ablakkal megvilágított késő gótikus szentély a 15. század végén elbontott, nyújtott félköríves, román kori apszis helyén épült. Boltozatának hornyolt, késő gótikus téglabordái figurális kőkonzolokra futnak le. A szentély északi falán kicsiny, különlegesen tagozott kő szentségtartó fülke van, alsó részén 1503-as évszámmal. Körülötte az egykori reneszánsz kifestés ma is látható nyomai. A szemöldökgyámos, élszedett sekrestyeajtó kőkerete az 1510-es évekre tehető.
A templom még késő románkori hajójának mindhárom oldalán nagyrészt megmaradt az 1330-as évekre keltezett kifestés. Az északi falon a Szent László legenda, s Jézus életének jelenetei, míg a déli falon Alexandriai Szent Katalin legendája, illetve felette az Utolsó ítélet ábrázolása látható. A nyugati falon, fenn a Szent Jakab legenda, az alsó sávban Mária életének jelenetei ismerhetők fel. A templom építéstörténetének kutatóját segítheti egy 1497-es, rovásírásos bekarcolás a hajó északi fala festett vakolatán.
A 17. században új tetőszerkezet készült, a nyugati falat két támpillérrel erősíttették meg. A hajó fölé 104 mezőre osztott festett, kazettás famennyezetet erősítettek, felirata szerint 1628-ban, majd a hajóban festett díszű karzatot építettek. Az ovális körítőfal és kaputornya is ebben az időszakban épült. A sekrestye bejárata melletti reneszánsz stallum 1646-ban készült.
A 18. század közepétől a templombelsőt barokkizálták. A falfestményeket lemeszelték, új oltárokat állítottak fel. A rangos kiképzésű főoltár 1765-ben készült, központi szekrényében Szűz Mária faragott szobra, a koronázó részt Szent Imrét ábrázoló táblakép díszíti. A hajó ablakait megnövelték, nagy igénnyel formált és festett orgonaszekrénnyel bővítették a karzatot, amelynek előlapjait is átfestették 1766-ban. Az egyes mezőkben a megrendelők védőszentjeinek ábrázolásai. A sekrestyeajtó a festett felirat szerint Nicolaus Sebestyén adománya ugyancsak 1766-ból. A szerényebb mellékoltárok 1797-ben készültek nemes Kádár János leányai megbízásából. Készítőjükről Déér Barnabás gyergyószentmiklósi festőről a mellékoltáron nemrég előkerült felirat tudósít. A balra lévőt a Szent Család, míg a jobboldalit Szűz Mária tiszteletére szentelték. A Mária oltár központi képe a híres kolozsvári „Könnyező Szűz” kegyképnek a másolata. Az 1802. évi pusztító erejű földrengés számos háromszéki templomot megrongált, romba döntött. Attól fogva a gelencei templom állapota is rohamosan romlott. A megnövekedett számú hívek inkább új templom építésére gyűjtöttek, s a régi templomot bezárták. Sorsa lassú pusztulás vagy a lebontás lett volna, ha a mészréteg alól elő nem kerülnek 1882-ben a rendkívül értékes falképek.
„A gelencei Árpádkori ősi templom méltán rászolgál arra, hogy ne csupán a kulturértékeiben napról-napra megfogyatkozó székelység óvja féltő szeretettel, mint egyik legsajátosabb és legértékesebb kincsét, hanem az egész magyarság közvéleménye is, … .” Méltatták a templom felújítását 1937 februárjában az Új Magyarság hasábjain.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-22 20:52:38
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.