Megújulásunk támogatója:  

Református templom


Az ördöngősfüzesi templom 1924-ben lebontott, 17. századi haranglága. Debreczeni László: Erdélyi református templomok és tornyok. Forrás: http://keptar.oszk.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 1,528'
Hosszúság (lon):
E 23° 59,281'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CJ-II-m-B-07615
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Fizeșu Gherlii 315 szám
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település első írásos említése 1230-ból maradt fenn Füzestelek néven. További névváltozatai: Gyuzes (1332), Phyzes (1369), Fyzes (1469). Egyes vélemények szerint Füzes nevét fűzfái után, ördöngös nevét veszedelmes, lápos, mocsaras helyen való fekvésétől kapta. Egy 1587-es feljegyzés szerint az „ördöngös” adaléknév onnan származik, hogy abban az évben, a református paplakban „az ördög garázdálkodott”.
Ördöngösfüzes az Erdélyi Mezőség északi peremének egyik legrégebbi magyar települése, a Mezőség északi kapuja. A település a Füzes-patak völgyében fekszik.
A templom régi falai a román kori építkezésből származnak. Egyenes záródású szentéllyel épült. A sima falakat, különösebb díszítés nélkül, egyszerű résablakok törik meg. A templom régi falai a román kori építkezésből származnak. Gótikus kori emlékeiből máig megmaradt a déli kapu, valamint a szentély keresztboltozata. 1675-ben készül kazettás mennyezete. Ecsedi Asztalos Mihály és Fogarasi Mihály műve. A kazetták leggyakoribb motívumai: olaszkancsóban virágcsokor, rozettás, virágos indás, szőlőgerezdes díszítmények, stilizált kétfejű sas, az egyiken a székely címerből ismert napos-holdas szimbólum. Alapszínük a szürkésfehér, a motívumok piros, barna- és feketében jelennek meg. A mesterkezetta felirata: 1675 ESZTENDÖBEN KISASSZONY HAVÁNAK 20. NAPIAN : ÉpiTetett
1676 ECSEDI ASZTALOS ISTVÁN ÉS FOGARASI ASZTALOS MIHALY ALTAL
A szószék az 1719-es évszámot viseli. Tölgyfa haranglábát, mely 1643-ban két harangot tart, 1924-ben lebontják. Ekkor épül a ma látható kőtorony. A diadalív bélletén található falfestmények eredetéről és koráról nem tudunk semmi közelebbit.

Forrás: Léstyán Ferenc, MEGSZENTELT KÖVEK. (2., bővitett kiadás), Gyulafehérvár, 2000.
Szabó T. Attila: Szolnok-Doboka magyarsága. Kolozsvár, 1944.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-02-24 09:29:08
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.