Megújulásunk támogatója:  

Református templom


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 35,427'
Hosszúság (lon):
E 22° 58,152'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Sântǎmǎria-Orlae
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A református templom Erdély egyik legértékesebb középkori eredetű műemléke. Mai állapotában is lenyűgöző az alacsony kőfallal kerített, dombon álló épület. Alaprajza egyszerű, a tágas hajóhoz egyenes záródású szentély, és nyugati torony tartozik. Félköríves, oszlopos, nyugati kapujának külső bélletét bordázott gömbök díszítik. Déli kapuja, ívmezejében a halott Krisztus töredékes képe látható. A hajó déli falán három, az északin két félköríves résablak van. A szentélyt kelet felől egy résablak, délről egy karéjos körablak világítja meg. Bordás keresztboltozata festett kőkonzolokon nyugszik. A hajó nyugati felében két eltérő periódusban épült karzat áll. A templommal egyidős toronykarzat elé későbben épült, pilléreken nyugvó impozánsabb, karzatra egyszerű falépcső vezet.
A templom falképei – melyeket Rómer Flóris fedezett fel, s az 1870-es években a Műemlékek Országos Bizottsága táratott fel – négy időszakban készültek. A legrégebbiek a felszentelési keresztek, még a templom építése idejéből. A következő időszak falképei a hajó északi, keleti és déli oldalának teljes felületét fedik, melyek jól illeszkednek a középkori Magyarország 14. század eleji italobizánci stílusú festéseihez. A déli falon olvasható latin dedikációs felirat szerint a templomot az Istenszülő Máriának szentelték 1311-ben. A hajó falain többek között Mária gyermekségének ritkán ábrázolt ciklusa, a Passió s az Utolsó ítélet jelenetei láthatók. Talán a hátszegi vár 14. század nyolcvanas éveire tehető fénykorához köthetők a karzatalj töredékes falképei, s a torony mérműves ablaka. A freskók közül csak a leprásokat fürdető Szent Erzsébet értelmezhető, míg a másikon a kép mondatszalagja szerint a ravatalon szegény Pál – feltehetőleg a donátor – látható. A negyedik időszak cirill névfeliratos apostolait a szentélyben és a karzatalj déli falán térdelő nőalakokat, feltehetően a vegyes román-magyar kultúrájú Kendeffyek, birtokszerzésüket követő fellendülés idején, 1447 utánra festethették.
Utoljára 1908-ban végeztek teljes műemléki felújítást a templomon Möller István vezetésével.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-20 12:02:40
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Hátszeg vára (0.048 km)
Malajesd vára (12.005 km)
Barlangvár (13.079 km)
Kolcvár (14.475 km)