Megújulásunk támogatója:  

Református templom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 54,381'
Hosszúság (lon):
E 23° 5,634'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
SJ-II-a-B-05112
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Farnas 107. házszám: A falu északnyugati szélén.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Almás-patak völgyében megbújó, eldugott falu Árpád-kori eredetű, első, fennmaradt írásos említése 1271-ből való. E korszaktól egészen 16. századi kihalásukig a település középkori története összefonódik az itt birtokos Veres családdal.

A falu középkori plébániatemploma a hagyomány szerint egy korábbi templom köveiből épült fel, érett gótikus stílusban, a 15. század közepén. Egy 1453-as adat már épülőfélben lévő templomként említi, de sem a munka kezdetének, sem befejeződésének pontos dátuma nem ismert. A kuruc háborúk alatt - egy, a templomban lévő felirat szerint - megrongálták az épületet olyannyira, hogy a helyreállítás csak 1750-re fejeződött be. A templom lerombolt kőkerítése helyett 1748-ban fakerítés készült.

A keletelt tengelyű, egyhajós, nyereg tetős, cseréppel fedett templom téglalap alaprajzú hajójához keleten sokszög záródású szentély csatlakozik. Oromzatos nyugati homlokzatának tengelyében nyíló kapuját másodlagosan elhelyezett, élszedett kövek keretezik.
A hajó déli falához egy kis, téglából falazott portikuszt ragasztottak. E mögött nyílik a templom déli főkapuja. A reneszánsz faragványokkal díszített főkaput a farnasi Veres család címere díszíti. Fa ajtószárnyán több rétegben 18. századi díszítőfestés látszik.

A templom szentélye egykor boltozott volt, melyről a máig megmaradt boltozati csonkok tanúskodnak. Hajója valószínűleg mindig síkmennyezetes lehetett. Ma a templom mindkét terét festett, kazettás famennyezet fedi, melyet id. Umling Lőrinc szászkézdi mester készített, felirata szerint 1750-ben - rajta számos, a reneszánszból örökölt motívummal. Ugyancsak Umling 1750-es munkája a nyugati karzat táblás mellvédje. A templom berendezésének legnívósabb darabja az általa ugyanekkor készített, nyolcszög alaprajzú, deszkából készült, faragott, festett szószék. Még szintén 1750-hez és id. Umling Lőrinchez köthető az egyedi kialakítású persely,az úrasztala és a zsoltármutató is, melyek ma egy 40 évvel későbbi felújítás (átfestés) nyomait és feliratait viselik.

A keleti karzat minden bizonnyal 1790-ben keletkezett, amikor a mester fiai, ifj. Umling Lőrinc és János az egész templom berendezéseit átfestette. A keleti karzatmellvédet 1848-ban, az ekkor készült orgona elhelyezésekor csonkították meg.

Ma a diadalívnél látható Farnosi Veres János 1510-ben készült, gótikus elemeket is mutató, reneszánsz sírlapja, ami eredetileg a templom padlójában lehetett.

A torony nélküli templom mellett, annak kertjében a 18. századból származó, zsindellyel fedett, fa harangtorony emelkedik. Ebben található az 1475-ben öntött Szent Lélek-harang, gótikus minuszkulás, latin nyelvű felirattal.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-05-30 15:10:26
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Farkasvár (2.974 km)
Csáky-kastély (4.972 km)
Almás vára (5.242 km)
Varjúvár (5.563 km)
Barcsay-kastély (7.464 km)