Megújulásunk támogatója:  

Református templom




Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 10,469'
Hosszúság (lon):
E 23° 33,944'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település központjában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Érchegység Aranyosmelléki hegysorához tartozó Torockó-hegység DK-i oldalában, az ott húzódó Hegyalja dombvidéken, a Krakkói-patak mellett fekszik Boroskrakkó (Cricău) falu. Erődített temploma igen szép középkori műemlék.

A helység 1206-ban és 1238-ban Karako, 1291-ben Krakow, 1334-ben Crakow néven jelentkezik az oklevelekben. Egyházáról az első adat 1309-ből ismeretes, amikor Mauritius plébánosát tanúnak idézik a székeskáptalan és egyes szász papok perében. A templom azonban sokkal régebbi, XII. századi, mert II. Endre 1206-ból való oklevelében megerősíti a boroskrakkói („Karako”) vendégek (hospites) elődeiktől kapott privilégiumait, akik tehát már a XII. században itt vannak. A Rajnán túlról katolikus múlttal idejött bevándorlóknak pedig nyilván első dolguk volt, hogy maguknak templomot építsenek. 1332-1335 között Pál, 1345-ben György, 1382-ben Péter a plébános. 1401-ben az elhunyt Cseh János utódjául Enyedi Jánost rendeli plébánosnak IX. Bonifác pápa. 1420-ban Tamás, 1460-ban János, 1463-ban pedig Péter a plébános. 1500-ban az a Valentinus a plébánosa, aki később Páduában tanult.

A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején református lett, a templommal együtt. A XVIII. században még református anyaegyház, de a 19. század végén már csak filia, és a második világháború után az utolsó reformátust is eltemették. Sajnos, mára a magyarság szinte teljesen kihalt, az 1980-as évek végén a szomszédos Magyarigen község református lelkésze járt át családostól minden második vasárnap istentiszteletet tartani.

A templom egykor háromhajós román kori bazilikának épült. Román stílusú nyugati bejárata a XIII. század elejéről származik, padlóját római téglák borítják. A torony nyugati falán egykori körablakok nyomai látszanak. A szentély román kori boltozatának helyébe a XV. században gótikus boltozat került. A hajó déli falán falfestmény-töredékek maradtak fenn egymás fölötti rétegekben. Közülük „Az utolsó vacsora” töredéke olaszos eredetre vall. A torony ikerablakai melletti 1572-es dátum egy renoválás emlékét jelzi. A második világháború után, mint értékes műemléket restaurálták.

A leírás és a képek forrása: http://varak.hu
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-03-11 13:18:51
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Kemény-kastély (4.337 km)
Kecskekő vára (7.168 km)
Diód vára (7.936 km)