Megújulásunk támogatója:  

Református templom



A fotók forrása: Teleki László Alapítvány / Gudor Botond, Sarkadi Márton
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 0,017'
Hosszúság (lon):
E 23° 28,820'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu északi szélén, a Maros mellett, a Martinuzzi-kastély romjától ÉK-re található.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Maros alacsony fekvésű kiöntési medrében a folyótól néhány száz méterre teljesen sík területen ovális körítőfalak közepén áll a templom. A falaknak védelmi jelentősége nemigen volt. A település a templomtól a Maros átellenes oldalán, magasabb helyen található. A templomhoz közelebb eső kastély teljes rom állapotban van és napról napra tovább romlik, gyakorlatilag megsemmisült. A körítőfalakon belül ma már síroknak nincs nyoma, a templom nyugati előterében egy betemetődött kút látható.
A templom rendkívül nagy méreteivel és az elpusztult oldalhajókkal jelzi, hogy a középkorban rendkívül jelentős magyar katolikus közösség temploma volt. A templom jelen állapotában egyetlen hosszú tömeg, az elpusztult oldalhajókat az oldalfalban kirajzolódó befalazott csúcsívek és néhány alapfal-maradvány jelzik. Így a jelen alaprajzi állapot egyetlen hosszanti tér a nyolcszög felével záródó gótikus szentéllyel. A szentély gótikus boltozata valószínűleg a 16-17. századi események során beszakadt. A protestáns átvétel során történhetett az oldalhajók teljes lebontása, a főhajó és mellékhajók közötti árkádív befalazása, az arcus triumphalis függőleges lefalazása, a tetőszerkezettel összeépülő egyszerű síkmennyezet készítése, az előcsarnok megépítése, a padlószint jelentős megemelése, a nyugati rész lefalazása, stb. A templom négyzetes alaprajzú zömök nyugati tornya áll, hegyes vízvetős sisakja valószínűleg a későbbi korból származik. A gótikus műformák közül az ablakok többsége eredeti: a szentélyben mérműves osztóbordás gótikus ablakok, belül kisebb méretű nyílászárókat kaptak az idők során. A főhajó oldalhajók feletti ablakai csúcsíves, rézsűs kis ablakok. A templom zömmel kőfalazattal épült, egykor vakolattal ellátva, a szentélyben még látható támpillérek szabályos kváderfalazattal készültek. A torony valószínűleg későbbi téglaszerkezet.
A templom jelenlegi állapotában használaton kívül van, s noha mind a hajó cserépfedése, mind a toronysisak zsindelyfedése még többé-kevésbé ép, a rohamos pusztulás jelei mutatkoznak mindenhol. Különösen a tetőszerkezet állapota jelentheti az épület számára a legnagyobb veszélyt. A szentély mögött felismerhetõ koporsó alakú sírkõ található.
Az alvinci református gyülekezet létszáma ma már csak 6-7 lélek.
(Istvánfi Gyula: Veszendő templomaink I. Erdélyi református templomok, Budapest, 2001. c. műve alapján.)

A templomot a 70-es években többször elöntötte a Maros, ekkor vált használatlanná. Harangját, tetőcserepeit ellopták - utóbbi később megkerült és a gyülekezet visszarakta, a templomot pedig újra zárhatóvá tették. Az épületet 2004-ben az Ágoston Sándor Alapítvány segítségével sikerült nagy munkával kissé rendbe rakni. A templombelső helyreállítására és a liturgikus funkció újbóli kialakítására végül a Teleki László Alapítvány segítségével kerülhetett sor, 2013-ban, Sarkadi Márton építész tervei szerint.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-12 14:44:30
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.