Megújulásunk támogatója:  

Református templom


A képek forrása: http://www.carpathianroad.com/



Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 0,205'
Hosszúság (lon):
E 23° 1,032'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
nem
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu központkában, a fő utca keleti oldalán.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkori eredetű falu 15. században épült, mai református temploma gótikus stílusú, egyhajós, nyereg tetős épület, keleten poligonális szentéllyel, melyhez északról donga boltozatos sekrestye kapcsolódik.

Akliban a XVI. század második felében szervezett református egyházközösség. Legelőször 1573-ban említik, amikor a szomszédos Gyulával együtt tartottak prédikátort, akinek a nevét nem ismerjük. 1582-ben viszont már név szerint ismert reformált hitben tanító pásztora Szepsi Menyhért, aki a falu terméséből kapott járandóságot. A XVII. században a falu és egyháza folyamatosan fennállott. 1619-ben Óváry Bálint, 1621-ben Némethi Mihály szőllősgyulai prédikátor szolgált Akliban is. A XVIII. század fordulóján Dabolcnak volt a filiája. A század végén mint anyaegyház működött Tooth György lelkipásztor vezetésével, akit a gyülekezet „szivesen marasztott". A gyülekezet anyagi ügyeit kurátor intézte. Tíz év múlva 1801-ben, Bányai István prédikátorsága idején 129 lelket számlált és iskolájában 6 fiú és 6 leány tanult, akiket a prédikátor tanított. 1843-ban a lélekszám 153-ra szaporodott. Kovács Pál prédikátor vezette az iskolát is, ahol 5 fiú és 4 leány tanult. A gyülekezet 1881-re elvesztette önállóságát és Dabolc, majd Nevetlenfa- lu leányegyháza volt. 1921-ben lett újra anyaegyház.

Akli temploma egyszerű drótkerítéssel övezett torony nélküli épület, új haranglábbal. A kis gótikus templom szinte teljes egészében megőrizte eredeti stílusát. Ajtaját szamárhátíves kőkeret szegélyezi. A hajó és a szentély ablakai halhólyagosak, a szentély bordás hálóboltozata négy címerpajzsos és emberfejes konzolon nyugszik. Ugyancsak szamárhátíves a kis szentségtartó fülke. Gótikus ülőpadok és későgótikus sekrestyeajtó tagolja a szentélyt, amelyet csúcsíves, levágott sarkú diadalív választ el a hajótól.

A templombelső többi része, a mennyezet, a karzat 1804-ben készült a korábbi, leégett kazettás mennyezet helyett. A templomhajó egyik hosszanti oldalán és végében faoszlopokon nyugvó világosra festett karzat, amelyet alul fűrészelt deszkaszegély zár le, mellvédje függőleges lécekkel részekre osztott. A szentély végében hasonló karzat, kazettáinak közepén csillagok díszlenek. A diadalívre épített szószék deszkaborítású, barnára festett, sárga tagolással, hangvető nélküli.

Kertjében áll a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak fekete márvány emlékműve.

A leírás forrása:
Felhősné Csiszár Sarolta et alii: Magyar Református Egyház javainak tára. A határontúli református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv és iratanyaga Kárpátaljai Református Egyház I-IV. I. Máramaros-Ugocsa Egyházmegye. Budapest, 1999.

A templomot 2005-2009. között sikerült teljesen felújítani, melyben közreműködött a magyarországi Teleki László Alapítvány is.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-02-25 16:03:06
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.