Református kollégium
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,071'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,689'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CJ-II-m-B-07379
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Farkas (ma: Mihail Kogălniceanu) utca 14.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Erdély jelentős református központjának, püspöki székhelynek számító Kolozsvár elől járt az oktatás területén is. A Farkas utcai református templom szomszédságában, az utca déli oldali házsorában 1651-53. között építették fel az ún. Ókollégiumot, amely azonban az 1798-as nagy városi tűzvészben annyira megrongálódott, hogy bár megpróbálkoztak hevenyészett helyreállításával, de végül le kellett azt bontani. (A bontott építőanyagot az új ház építésénél használták fel ill. eladták.) Az új kollégiumot a régitől kissé nyugatabbra kezdték el építeni már a tragédiát követő 1799-es évben. Kivitelezője Leder József ismert kolozsvári építőmester volt akiről a kutatás feltételezi, hogy magát a tervrajzot is ő készítette.
Az anyagi források szűkössége miatt az építkezés igen hosszúra nyúlott. Bár a főbejárat fölötti emléktábla 18001-es évszámot említ, 18002-ben pedig már 27 szoba, két \"tanító ház\" és öt osztályterem készen volt, de az auditórium és a könyvtár csak 1818-19-re lettek készen.
A négyszögletes alaprajzú, három szintes barokk épület utcai homlokzata egyszerű kialakítású, 17 tengelyes, középen kőkeretes kapuval, rusztikus kialakítású vakolatdíszekkel, párkányokkal. Az épület udvari szárnyának homlokzatain kosáríves árkádsorok húzódnak végig, melyeket - a földszint kivételével - a 20. századra egytől egyig beüvegeztek. A legfiatalabb épületszárny a déli. Ezt a 20. sz elején az udvar felé bővítették, ekkor kapta a többi szárnyhoz hasonló, árkádos kialakítását.
Az épület legreprezentatívabb része a déli szárnyban helyet kapott, a 2. és 3. szintet elfoglaló, egymással szinte megegyező kialakítású, hevederívekkel elválasztott, csehsüveg boltozatos könyvtárterem és az auditórium. Utóbbi keleti részén egykor egy karzaton álló orgona is szolgált.
Az anyagi források szűkössége miatt az építkezés igen hosszúra nyúlott. Bár a főbejárat fölötti emléktábla 18001-es évszámot említ, 18002-ben pedig már 27 szoba, két \"tanító ház\" és öt osztályterem készen volt, de az auditórium és a könyvtár csak 1818-19-re lettek készen.
A négyszögletes alaprajzú, három szintes barokk épület utcai homlokzata egyszerű kialakítású, 17 tengelyes, középen kőkeretes kapuval, rusztikus kialakítású vakolatdíszekkel, párkányokkal. Az épület udvari szárnyának homlokzatain kosáríves árkádsorok húzódnak végig, melyeket - a földszint kivételével - a 20. századra egytől egyig beüvegeztek. A legfiatalabb épületszárny a déli. Ezt a 20. sz elején az udvar felé bővítették, ekkor kapta a többi szárnyhoz hasonló, árkádos kialakítását.
Az épület legreprezentatívabb része a déli szárnyban helyet kapott, a 2. és 3. szintet elfoglaló, egymással szinte megegyező kialakítású, hevederívekkel elválasztott, csehsüveg boltozatos könyvtárterem és az auditórium. Utóbbi keleti részén egykor egy karzaton álló orgona is szolgált.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-07-03 01:39:01
Az adatlap forrása:
Közeli objektumok
Sárkányölő Szent György szobra (0.042 km)
Farkas utcai református templom (0.056 km)
Teleki-palota (0.097 km)
Toldalagi-Korda palota (0.143 km)
Újhelyi-ház (0.160 km)
Egyetemiek Háza (ma Akadémiai Kollégium) (0.183 km)
Késő középkori városerődítés maradványai (0.205 km)
Szabók tornya (0.216 km)
Báthory István elméleti líceum (0.262 km)