Megújulásunk támogatója:  

Református Árvaház romjai




Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 29,360'
Hosszúság (lon):
E 20° 20,594'
Védettség van?
nem
Típus:
Kúria, udvarház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település központjában, a református templom dombján
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A trianoni sokk után újra magára találó, önállósult "Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház" Református Egyház egyik gyűlésén 1928-ban merült fel a gondolat, miszerint egyházi fenntartású árvaházat kellene létrehozni. Az intézmény helyszínéül egy megüresedő, rozsnyói épületet néztek ki. A kezdeményezés élén az ötletet elsőként felvető Bácsy Gyula lelkész állt, aki e célból korábbi, kárpátaljai szolgálati helyéről át is költözött a Rozsnyó melletti Beretke faluba, ahol lelkésznek választották meg. Végül az egyház konventje anyagi okok miatt mégsem vásárolta meg a rozsnyói házat, így ott árvaház sem létesülhetett.

Hogy a kezdeményezés mégse hiúsuljon meg, az egyházat mindig bőkezűen támogató Tornallyay család tagjai, Tornallyay Margit és Zoltán a Beretkén álló egyik kúriájukat ajándékozták az egyháznak gyermekotthon céljára, egyben fedezték annak 100.000 koronás felújítását is. Tornallyay Zoltán, aki az egyház főgondnoki tisztét is betöltötte, mindig megkülönböztetett figyelemmel volt az árvaház iránt.

Az így kialakított házban 1929. október 31-én nyitotta meg kapuit az árvaház 10 fiú és 2 lány árvával. Az intézmény csak törvényes házasságból származó, református vallású árvákat fogadott, később kiterjesztette működését a nem árva, de rendkívül rossz anyagi körülmények közt élő, nehéz sorsú gyermekekre is. A gyermekek létszáma 30 és 40 között mozgott. Az intézmény első igazgatója Bácsy lett, aki mellett felesége, 1-2 diakonissza vagy nevelő, egy szakácsnő és egy mindenes dolgozott itt. Bácsy távozását követően a helyi református elemi iskola igazgatója, Gérecz Lajos lett az igazgató. A gyermekek mindennapjait a tanulás-munka-játék hármasa jellemezte. Jónéhány háztartási és ház körüli munkát maguk végeztek el, de nagy hangsúlyt kapott vallási nevelésük is.

Az ún. I. Bécsi Döntés Beretkét 1938-ban Csehszlovákiától újra az Anyaországhoz csatolta. Ekkor valósulhatott meg az árvaház korszerűsítése: bevezették a villanyt és a vezetékes vizet a kúriába.

A II. Világháború hadi eseményei 1944. novemberében értek el Beretkéig. Az árvaházzal szomszédos két templom súlyos szovjet tüzérségi találatokat kapott, de ezáltal "megvédték" a mögöttük álló árvaházat. Végül a szovjet hadsereg decemberben foglalta el a települést. A megszállók szinte minden mozdíthatót elloptak az árvaházból.

A front átvonulta után az árvák már nem térhettek vissza Beretkére. Gérecz Lajos igazgatót 1947-ben elhelyezték a községből. A szomszédos és a háborúban szintén megrongálódott paplakból Borza Zoltán lelkész és családja költözött be az épületbe. A kommunista fordulat után az épületet államosították és csak a rendszerváltást követően kaphatta azt vissza a református egyház. Ma az épületen még mindig látszanak a világháborús belövések. Északi része összeomlott. Még fennálló szárnyában egy roma család lakik. Bár több kezdeményezés is született megmentéséről, de ezek eddig nem jártak sikerrel.

A leírás adatainak és képének forrása: www.csemadok.sk Felvidéki értéktár.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-04-26 09:46:38
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Magtár (0.149 km)
Fialka-kúria (0.175 km)
Kubinyi-kúria (1.778 km)
Kovács-kúria (2.005 km)
Hevessy-kúria (2.393 km)