Megújulásunk támogatója:  

Premontrei templom romja







Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 19,357'
Hosszúság (lon):
E 22° 22,842'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
249,BH-II-m-B-01091
Típus:
Szakrális romemlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Érábrány 25. szám
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Szilágysomlyó felé, Margittától 6 kilométerre fekszik Érábrány, amelynek első írásos említése 1290-ből való Abraam formában, 1241-ben Monostorpályi filiáléja Filia Pauli monasterium Abraham. 1412-ben már Monostorabraham néven szerepel, csupán a 20. század első felétől Érábrány. Nevét az Ábrahám személynévből kapta.
A település román kori templomromja a mai református templom mögött található. Az istenházát a premontrei rend tulajdonaként említik 1234-ben, 1552 és 1940 között református templomként használták, ám az 1937-1947 között megépült új református istenháza miatt elvesztette jelentőségét, használaton kívül maradt és tetőzete beomlott. Az 1990-ben végzett régészeti feltárások és falkutatások nyomán sikerült a meghatározni a templom építéstörténetét. A 12. századi egyhajós, félköríves apszisú templomhoz északról egy keskeny kápolna kapcsolódott, ugyancsak félköríves szentélyzáródással, amely később emeletessé alakult. Az istenháza a 13. századtól folyamatosan bővült, ekkor alakult ki a háromhajós nyugati rész, homlokzatán két toronnyal. Az épülettől nyugatra egy saroklizénás, ablakok nélküli homlokzati torony állt, amelyet 1901-ben lebontottak. Az egyhajós téglafalazatú romtemplom rövid félköríves, negyedgömbsüveggel boltozott poligonális szentéllyel záródik, amely a hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódik. A szentély ablakai félköríves záródásúak, bélletét kívül hengertag kereteli. A hajó két oldalán négy keskeny, félköríves záródású ablak látható, az épület arányaihoz képest magasan, ami a mellékhajók egykori meglétére utal.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Sebijo leírása ugyanerről az épületről:

Az érábrányi premontrei templomot először 1234-ben a pályi kolostor filiájaként említették a rend Catalogus Ninivensis-ében. 1291-ben Abraam néven szerepelt a falu. A kolostor fölötti kegyúri jogokat Monostorosábrányi György a Kusalyi Jakcs családnak adományozta 1386-ban, majd 1425-ben a helység – feltehetőleg kolostorával együtt – a Csákiak birtokába került. A kolostor megszűnési körülményei nem ismertek, a templom 1552 óta a református közösségé.
A ma egyhajós téglafalú templom félköríves záródású, boltozott szentélye két falvisszaugrással és félköríves diadalívvel csatlakozik a hajóhoz. A szentélyen hengertaggal keretezett bélletű félköríves ablakok nyílnak. A hajó déli falán nagy magasságban négy félköríves, keskeny ablak, alattuk –vakolat által takarva – valószínűleg egy újabb sor, a szentélyéhez hasonló található. A jelenlegi nyugati zárófal és nyílásai utólagosak. Mintegy négy méterre a nyugati homlokzattól még látható volt a múlt században egy ablaknyílások nélküli, lizénákkal tagolt torony, melynek elhelyezése egy korábbi bazilikális elrendezésű terv meglétét feltételezi. Más források az északi torony egykori létéről is említést tesznek. Az első építési fázisban a templom hajója a ma is álló épület méreteivel egyezett, melyhez keskenyebb félköríves apszis, északról pedig egy a hajóval azonos hosszúságú keskeny, feltehetően oldalkápolna csatlakozott, keleti végén egy azonos szélességű félköríves apszissal. A második építési periódusban lebontották az épületet, és a hajót nagyjából azonos alaprajzzal, de keskenyebb falakkal teljesen újjáépítették, a korábbi szentélyre pedig egy szabálytalan falazású poligonális apszis került. Az északi kápolnaszárny félköríves apszissal kétszintesre épült, mindkét szinten falpillérekkel négy szakaszra osztott hosszanti térrel, s az apszisban oltárral. A hajó nyugati végében háromszakaszos, részben boltozott, két irányból is megközelíthető karzat állhatott. A harmadik építési fázisban a hajóablakok felső részét lebontották, alsó részüket elfalazták, és jóval magasabban keskeny résablakokat alakítottak ki. Ugyanekkor a hajófalakat nyugat felé meghosszabbították, és a kapu körül széles, kéttornyú(?) főhomlokzatot képeztek ki rizalitos előreugrással. Később, e bővítést visszabontva egy újabb kéttornyú (?) homlokzatot építettek. Az alaprajzi elrendezése a felföldi (SK) bényi premontrei temploméval rokonítható.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2014-02-06 21:42:35
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.