Megújulásunk támogatója:  

Pénzverde

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 39,697'
Hosszúság (lon):
E 23° 34,884'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
MM-II-m-A-04477
Típus:
Ipari objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Nagypénzverő (ma: Monetăriei) utca 1–3.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A 13. századi eredetű településen a 14. században telepedtek meg német aranymosó és bányász telepesek, akik munkájukkal hamarosan gazdag erős várossá emelték Nagybányát. A bányászat adminisztratív irányítása (kamara) mellett a fémfeldolgozás, így a pénzverés is hamar kialakult. A pénzverő az egykor fallal körülvett város egyik legerősebben védett helyén, a Zazar folyóra támaszkodó északi fal mentén épült fel és működött évszázadokon át, többnyire bérlők kezén. Legnagyobb jelentőségre az önálló Erdélyi Fejedelemség idején tett szert, mikor is az állam legtöbb érmét a nagybányai verdében készítették. A Rákóczi-szabadságharc alatt is tömegével verték itt a fejedelem érmeit, de a hadi helyzet romlásával a pénzverdét végül Munkácsra kellett költöztetniük. A műhely legutolsó felvirágzását 1734-től számíthatjuk, amikor komoly kincstári beruházással újjáépítették a pénzverdét - létrehozva a ma is álló épületcsoportot, melyet 1782-ben még tovább bővítettek. 1748-ban Bányászati Főfelügyelőséget, majd a 19. sz-ban Bányaigazgatóságot hoztak létre a környék bányaügyeinek állami adminisztrálására. Végül az épületnek azon része, melyben a pénzverde működött 1864-ben egy tűzben olyannyira megrongálódott, hogy a műhelyt nem indították el többé.

A ma álló épületeket a 18. században emelték, barokk stílusban. Ezek a Zazar folyóval (ill. az egykori városfallal) párhuzamos, hosszan elnyúló telek határain állnak, hosszú udvart körbeölelve. Az udvar főkapuja nyugaton nyílik egy kváderekkel keretezett kapun keresztül. Az egy emeletes házak - követve a barokk kincstári építkezések megszokott stílusát - igen egyszerűek és célszerűek. A földszinteken csehsüveg boltozatos helyiségeket találunk, míg az emeletek síkmennyezetesek. Az udvar felé árkádokkal megnyitott északi épületszárnyban számos barokk kőkeretes nyílászáró maradt fenn.

A házban ma a Máramaros Megyei Múzeum központja működik.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-10-09 14:33:12
Az adatlap forrása:
 
 

Állapotjelentések

2012.11.01 14:00 piroska állapot: 5 - koordináta: N 47° 39,697' E 23° 34,885' - egyéb

Az épület állapota jó.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.