Megújulásunk támogatója:  

Örmény katolikus székesegyház

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 1,672'
Hosszúság (lon):
E 23° 54,433'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A város központjában, a fő utcától (Strada 1 Decembrie 1918) K-re kijelölt, téglalap alakú, parkosított fő tér D-i oldalán.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Szamosújvár egyike a két 18. századi tervezett barokk városnak Erdélyben. Emellett az erdélyi örmények központja, ők építették és virágoztatták fel a várost. Az örmények a 17-18. században a tatárok elől menekültek Erdélybe. Először szétszórtan éltek, később pedig megépítették ezt a várost. Szamosújvár első települése egy Kandia nevű falu volt, melynek a görög katolikus egyház volt a birtokosa. E birtokjogról az egyház 1736-ban lemondott, ekkor szerezték meg az örmények: először 90 évre kibérelték, majd meg is vásárolták. A város szabad királyi város lett.
A városépítést alapos tervezés előzte meg, így lehet az, hogy a szabályosan felparcellázott területen a kis parcellákra három ablakos, a nagyokra öt ablakos házakat építettek. Ezek a házak ma is láthatók. Az utcarendszer egymással párhuzamos főutcákból, és ezekre merőleges mellékutcákból áll. A főtéren álló örmény katolikus székesegyház szintén tudatos tervezés során kapta helyét.

A székesegyház alapkőletétele 1748-ban volt, felszentelésére 1804-ben került sor. Az elhúzódó építkezés egyik oka az volt, hogy a torony építkezés közben kétszer is ledőlt.
Az épület az osztrák barokk stílusában épült. Tornya, s alatt a főbejárat enyhén előreugrik az épület homlokzatából. Két mellékhajóját szintén egy-egy pici torony jelzi a főhomlokzaton. Szentélye félköríves záródású. A templom hossza 57 méter. Belseje szintén a barokk gazdag építészeti elemeket felvonultató stílusában épült, oszlopok, áloszlopok, többszörös rizalitok tagolják. Az épület tetőzete 1960-ban teljesen leégett, a tüzet a toronyban „játszadozó” gyerekek gyufája okozta… Két harangja közül ekkor olvadt szét az egyik. A másik, a most is meglévő lélekharang, a „halálcsengő” már nincs használatban, ugyanis az 1970-es évektől magnetofon „harangoz”: először a bécsi Stephansdom harangjai szóltak, majd 2003 óta a kölni dómot hallhatják a szamosújváriak.
A belső berendezés elkészíttetéséhez annak idején az egész város hozzájárult. Az oltárképeket Bécsben készítették, az egyik mellékoltár Világosító Szent Gergelyt, az örmények térítőjét ábrázolja. A főoltárkép a Krisztus levétele a keresztről című festmény, amelyet Rubensnek tulajdonítanak. A képet I. Ferenc császár adta a szamosújvári örményeknek korábbi – aranyban kifejezett – segítségüket meghálálandó. A kép a 20. században hányattatott sorsot ért meg: 1944-ben Budapestre menekítették, 1952-ben Románia visszakapta, de a kolozsvári Bánffy-palota pincéjében tárolták. Az örményeknek 1999-ben sikerült csak visszaszerezni, azóta ismét a templomban van. Ez a kép az örmények számára kb. olyan fontos, mint a magyarok számára a csíksomlyói Szűzanya. Az orgona Maiwald Henrich műhelyében készült 1846-ban. 2 manuálos, pedálos, 20 regiszteres mechanikus csúszkaládás rendszerű.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-01-26 01:27:25
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.