Megújulásunk támogatója:  

Nemzeti Színház

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,220'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,841'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CJ-II-m-A-07355
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Ştefan cel Mare (korábban Hunyadi) tér 2-4. sz.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Kolozsvárnak a magyar színháztörténetben játszott szerepe kiemelkedő, hisz e városban, a Farkas utcában épült föl az első magyar kőszínház. A 19. sz. végére ez az épület szűknek, kevéssé biztonságosnak és elavultnak bizonyult, így végül hosszas vita után 1903-ban született döntés egy új, modern kolozsvári színház felépítéséről. Helyszínként a terjeszkedő város egykori falain kívüli, védelmi okokból beépítetlen, csak az 1830-as évektől beépíteni kezdett sík területét jelölték ki. E modern tér, melynek fontos középületei a volt Szent György laktanya, az Igazságügyi Palota és a Tanítók Háza, épp a színház építésével nyerte el végleges képét.

Az egykori kolozsvári Magyar Nemzeti Színház a századforduló legjelentősebb Közép-európai színháztervező irodája, a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján épült fel 1904-1906 között. Mivel az eredeti tervek szerinti játéktér már az első évadok tapasztalata szerint is szűkösnek bizonyult, alig pár év múltával az épületet déli irányban bővítették. (Ugyancsak ebben az irányban került sor a ház újabb, jelentős bővítésére 1950-56. között, az eredeti, Fellner-féle homlokzat jellegzetességeinek megőrzésével.)
Az 1919-es impériumváltással a színház is román kézbe került, a magyar társulat kénytelen volt a sétatéri Nyári Színkörbe szorulni. Azóta a ház a Román Nemzeti Színház és Opera otthona.

A mintegy 30x60 méteres, téglalap alaprajzú, szinte teljesen szimmetrikus épület eklektikus stílusú, homlokzatain gazdag vakolatdíszítéssel és szobrokkal. A főhomlokzat rizalitjainak szélén 1-1 magas torony emelkedik, melyek csúcsán 3-3 oroszlánon Apollón ill Thália szobrai állnak. A homlokzat falfülkéiben eredetileg Wesselényi Miklós és Jósika Miklós szobrai álltak, de ezeket a románok bejövetelekor, 1919-ben eltávolították, ma helyükön szintén Apollón és Thália márványszobra látható. Az északi (fő)homlokzat hármas tengelyű bejáratán keresztül a hallba jutunk, ahonnan monumentális kőlépcső vezet a nézőtérre ill. a páholyokba.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-06-30 23:56:33
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.