Nehaj-vár


Ország: Horvátország
Szélesség (lat): N 44° 59,203'
Hosszúság (lon): E 14° 54,203'
Védettség van? igen
Védettség száma: Z-160.
Típus: Vár, várkastély
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve: Senj
A település magyar neve: Zengg
A település német neve: Zengg
A település latin neve: Senia
Cím: Ličko-senjska megye
Egyéb adat:
Rövid leírás: Szabályos négyzet alaprajzú, roppant szűk belső udvaros, négy sarkán toronnyal erősített erődítmény. Bejárata észak felől nyílik, védelmét egy, a saroktornyokhoz hasonló architektúrájú kaputorony látta el. Az uszkókok (a török veszély ellen menekülő délszlávok: horvátok, kisebb részben bosnyákok, szerbek) történetének legépebben megmaradt emblematikus épített emléke.

Zengg területén már háromezer évvel ezelőtt állt erődített település. A rómaiak a Kr. e. 1. században alapították meg itt Senia városát, amely a 4. századig virágzott, majd a birodalom hanyatlásával vizigótok, avarok, szlávok dúlták fel. Az ókori romokra épült középkori Zengg először a 12. században bukkan fel a forrásokban, püspökségét 1169-ben alapították (a későbbi erőd helyén már a 11. században egy templom állt). A templomosok fennhatósága után a Frangepán-család őseié lett. A virágzó tengerparti város a 15. században a horvát glagolita írásbeliség egyik bölcsője volt, glagolita nyomdáját 1494 körül alapították. 1469-ben szabad királyi városi rangot kapott Mátyás királytól. A 16. század első felében a környékét többször is feldúlták a portyázó törökök, akik a város egy részét is elpusztították.

A század közepén érkeztek meg a térségbe az uszkókok (szökevények), akik igyekeztek megszervezni a védelmüket. A Nehaj-vár 1558-ra készült el a Trbušnjak-dombon, a várostól délre lévő magaslaton, a hajdani Szent György-templom helyén. Az építéséhez az elpusztult ókori és középkori épületek köveit használták fel. A 23 méter oldalhosszúságú, 18 méter magas erőd kiváló megfigyelőpont is volt a kalózkodással foglalatoskodó uszkókok számára, aki a török mellett a velencei hajókat is fosztogatták. A kereskedő-köztársaság ingerlése lett végül az uszkókok veszte: 1617-ben elfoglalták az erődöt, a kalózokat pedig elűzték.

A helyreállított vár jelenleg kiállítóhely, ahol a többi közt az uszkókok és a zenggi várkapitányság történetéről látható tárlat.

A település magyar vonatkozású érdekességei:
Itt született Jurisics Miklós, kőszegi várkapitány.
A mohácsi csata hősi halottai között volt Ferenc zenggi püspök.
Adatlapot készítette: ngabi
Adatfelvétel ideje: 2011-09-21 18:32:30
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Állapotjelentések

2011.09.17 13:40 ngabi - állapot: 5 - koordináta: N 44° 59,203' E 14° 54,190' - pont: 4







Fegyverek kiállítása
Fegyverek kiállítása
Régészeti kiállítás
Régészeti kiállítás
Régészeti kiállítás
Régészeti kiállítás

Jurisics tabló
Jurisics tabló

Senj Horvátország egyik legrégebbi városa: az i.e. IV.században a liburnok lakják. A római Seneca Senia néven említi. A települést először Attila hadai, majd a XIII. században a tatárok pusztítják el. Ebben az időben Senj, akkori nevén Zengg, már harcban áll a Dalmácia felé előretörő velenceiekkel, akikkel szemben függetlenségét évszázadokon át sikerült megtartania. A zord szirtekhez támaszkodó város hőskora a XVI. Századra esik, amikor a Balkán-félszigetet és Boszniát elfoglaló török megkezdi előrenyomulását a tengerpart felé.
A féktelen, sokszor kalózság határán álló uszkókok könnyű hajói hol itt, hol ott jelennek meg a Velence kezében lévő szigetvilágban és sarcolják, rabolják, égetik a velencei uralom alá került Szigetvárosokat. Fészkük Senj sziklaerődje, amely nemcsak katonai központ, hanem a tengerpart szláv népei függetlenségének egyik bástyája. A mai Senj e korszak harcos emlékét őrzi.
A város kultúrtörténeti nevezetessége, hogy a könyvnyomtatás feltalálása után 50 évvel már nyomda működött.
Az erőd kocka formájú és a négy égtáj felé fordul. Magassága 18 m, szélessége 23 m. A Falak 2-3,3 m vastagok, felfelé keskenyednek. A falakon 100 lőrés,és 11 ágyúnyílás van.
A várban jelenleg "Ezeréves horvát-magyar kapcsolatok" kiállítás van.
Találtam tablót Jurisics Miklósról!
Információ: Vikipédia

Összetett keresés