Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 21,520'

Hosszúság (lon):

E 21° 48,487'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település közepén, az Európska és a Podhradová (Váralja) utcák között emelkedő domb tetején.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az Árpád-kori eredetű faluban álló várat minden bizonnyal a tatárjárás (1241-42) után emelték a Micbán-nemzetség tagjai, de a vár nevét először egy 14. századi oklevélben olvashatjuk, mint a Baksa-nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtokát. A 15. század végén a Felvidéket fosztogató, egykori huszita vezér, Ján Giskra kezébe került, akitől Mátyás király vette vissza pár év után. A 16- század második felében és a 17. században Nagykövesd az Erdélyi Fejedelemség és a „királyi” Magyarország ütközőzónájába került, ennek következtében számos alkalommal ostromolták, vagy cserélt gazdát és hűséget. Végül 1673-ban a császáriak felgyújtották és védhetetlenségig lerombolták.
Ma a vár igen látványos romja, a közeli római katolikus templommal és a várdomb alatti, erősen átalakított, egykori Szirmay-Fischer kastéllyal alkot műemléki együttest. Utóbbi két épületet részben a 18. század óta kőbányaként „hasznosított” vár építőköveiből emelték. A várból ma legépebben a D-i, ötszögű ágyútorony 4 emelet magas csonkja és az ehhez egykor kapcsolódó palotaszárny falai állnak, melyek egykor egy szabálytalan alaprajzú, a várdomb platóját körülölelő várudvart vettek körül. Több más épület falai is állnak, vagy legalábbis azonosítható egykori nyomvonaluk. A vár védelmi rendszere egészen biztosan többszörös lehetett, így pl É-on egy alacsonyabb plató szélén is erődítésnyomok látszanak. (Külsővár?)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2011-09-26 10:30:37