Nagykövesd vára








Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 21,520'
Hosszúság (lon):
E 21° 48,487'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A település közepén, az Európska és a Podhradová (Váralja) utcák között emelkedő domb tetején.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű faluban álló várat minden bizonnyal a tatárjárás (1241-42) után emelték a Micbán-nemzetség tagjai, de a vár nevét először egy 14. századi oklevélben olvashatjuk, mint a Baksa-nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtokát. A 15. század végén a Felvidéket fosztogató, egykori huszita vezér, Ján Giskra kezébe került, akitől Mátyás király vette vissza pár év után. A 16- század második felében és a 17. században Nagykövesd az Erdélyi Fejedelemség és a „királyi” Magyarország ütközőzónájába került, ennek következtében számos alkalommal ostromolták, vagy cserélt gazdát és hűséget. Végül 1673-ban a császáriak felgyújtották és védhetetlenségig lerombolták.
Ma a vár igen látványos romja, a közeli római katolikus templommal és a várdomb alatti, erősen átalakított, egykori Szirmay-Fischer kastéllyal alkot műemléki együttest. Utóbbi két épületet részben a 18. század óta kőbányaként „hasznosított” vár építőköveiből emelték. A várból ma legépebben a D-i, ötszögű ágyútorony 4 emelet magas csonkja és az ehhez egykor kapcsolódó palotaszárny falai állnak, melyek egykor egy szabálytalan alaprajzú, a várdomb platóját körülölelő várudvart vettek körül. Több más épület falai is állnak, vagy legalábbis azonosítható egykori nyomvonaluk. A vár védelmi rendszere egészen biztosan többszörös lehetett, így pl É-on egy alacsonyabb plató szélén is erődítésnyomok látszanak. (Külsővár?)
Ma a vár igen látványos romja, a közeli római katolikus templommal és a várdomb alatti, erősen átalakított, egykori Szirmay-Fischer kastéllyal alkot műemléki együttest. Utóbbi két épületet részben a 18. század óta kőbányaként „hasznosított” vár építőköveiből emelték. A várból ma legépebben a D-i, ötszögű ágyútorony 4 emelet magas csonkja és az ehhez egykor kapcsolódó palotaszárny falai állnak, melyek egykor egy szabálytalan alaprajzú, a várdomb platóját körülölelő várudvart vettek körül. Több más épület falai is állnak, vagy legalábbis azonosítható egykori nyomvonaluk. A vár védelmi rendszere egészen biztosan többszörös lehetett, így pl É-on egy alacsonyabb plató szélén is erődítésnyomok látszanak. (Külsővár?)
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-09-26 10:30:37
Állapotjelentések
2015.01.29 14:59 szépmíves állapot: 4 - egyéb


A mai, havas-ködös napon is megkapó látványt nyújtott!
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Kármelhegyi Boldogasszony plébániatemplom (4.524 km)
I. Világháborús hősi emlékmű (4.780 km)
Református templom (4.839 km)
Szent Joachim és Szent Anna templom romjai (7.413 km)
Református templom (8.650 km)
Zeleméry-Rákóczi várkastély (8.701 km)
II. Rákóczi Ferenc mellszobra (8.712 km)
Zempléni földvár (9.994 km)
Református templom (10.021 km)