Megújulásunk támogatója:  

Nagykemlék vára

Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 46° 7,988'
Hosszúság (lon):
E 16° 27,840'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A településtől északra, a Vuklanecnek nevezett magaslaton
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A vár legmagasabban fekvő része egy sokszög alakú építmény volt. Itt lehetett a várkápolna is. Ezt az épületcsoportot egy szűk folyosó kötötte össze a főépületetekkel, melyből a négyszöletes egykori lakótorony és a hozzá kapcsolódó maradványok ma is jól láthatók. A vár többi fennmaradt részét a 17. században felépített kastély maradványa.

Nagy Kemlék (Veliki Kalnik) váráról az első írásos adatok 1243-ból származnak, amikor is IV. Béla király, „castrum nostrum Kemluk-ot”, fontos támaszpontként említette meg a tatárok elleni, 1241/42-es harcokban. Mindez azt valószínűsíti, hogy maga a vár régebben épült. Ebből az következik, hogy ez a vár volt a nagykemléki uradalom székhelye, de a nemzetségi vármegye igazgatási központja is. IV. Béla király után, Nagy Kemléknek gyakran változtak a tulajdonosai. Roland szlavón bán, 1270-ben kapta meg V. István királytól, valamivel később, a Gardun nemzetség bírta. A 14. század kezdetén, a nagykemléki vár, Kozsatich Ágoston zágrábi püspök tulajdona lett, majd 1400. körül, Luxemburgi Zsigmond király uralta. A Nagy Kemlék fölötti irányítást hamar átengedte Zsigmond a feleségének, Cillei Borbálának, majd miután őt Zsigmond király elzavarta a hűtlensége miatt, Nagy Kemléket 1429-ben, Albeni Iván zágrábi püspöknek adta. Albert püspök 1433-as halála után, Nagy Kemlék tulajdonosa továbbra is a zágrábi püspök maradt, ám az, a vár és a birtok irányítását átengedte Thallóczy Iván bánnak. Három évvel később, Zsigmond visszavette Nagy Kemléket a zágrábi püspöktől és Kotromanics Tvartkó bosnyák királynak adta, aki valószínűleg sohasem foglalta el. Az új magyar-horvát király, Habsburg Albert, 1438-ban Nagy Kemléket, Branikovics Vuk szerb despotának adta. Branokivich halála után, a birtokait leánya, Katalin örökölte, aki gróf Cillei Ulrikhoz ment feleségül. Cillei, 1461-ben, eladta Nagy Kemléket a fent említett, cseh eredetű, Thallóczy Iván szlavón bánnak. Valamivel később, 1465-ben, Nagy Kemlék új tulajdonosa, Corvin Mátyás magyar-horvát király lett, aki 1470-ben hűségéért. Koszich Vladiszláv hercegnek adta. Ő aztán tíz évvel később, Egervári Lászlónak adta bérbe, 4.000 dukátért. Mátyás király halála után, Nagy Kemléket fia, Corvin János herceg kapta örökül. A történelem viharai, továbbra is érintették a nagykemléki várat.
A 15. század végén, a vár tulajdonosa az Alapi család lett, egészen a 17. század elejéig, amikor a vár tulajdonosaként az Erdődy fivéreket, Tamást és Péter említették meg, majd Orehóczy Ferencet, akinek a leszármazottja, Orehóczy László, a vár aljában a 17. század közepén egy új várkastélyt emeltetett, ami mára rosszabb állapotban van, mint az ősi vár. A 17. századtól a várat lassacskán felhagyták és romlásnak indult. A későbbi birtokosai (a Patacsichok, a Sermagok, a Fodróczyak, az Oszegovichok), az itteni birtokaikat, már máshonnan irányították és a máshol lévő kastélyaikban is laktak.

Forrás: Szatanek József/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-24 19:02:05
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Kiskemlék vára (4.249 km)
Csányó vára (9.590 km)
Béla vára (17.754 km)
Erdődy-kastély (18.517 km)
Varasdi vár (22.020 km)