Megújulásunk támogatója:  

Murány vára





Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 45,522'
Hosszúság (lon):
E 20° 3,480'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Külterületen, a településtől ÉK-re emelkedő hegyvonulat, a Cigánka nevű hegy legmagasabb pontján. Aszfaltozott, majd földút van a várig, de Murányalja községből a piros turistajelzés is ide vezet.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Igen nagy kiterjedésű (mintegy 350 x 150 m-es) az ÉK-DNY-i irányban húzódó hegytetőhöz igazodó, igen magas fekvésű (938 m) vár romja. Az Árpád-kori eredetű község fölött még a Tatárjárás után emeltek várat. Az első tulajdonos Jolsvai családtól a Bebekekhez került, majd a huszita Giskra szerezte meg a 15. század elején. Tőle Mátyás király vette csak vissza és a Tornallyayaknak adta. A 16. században a környéket rettegésben tartó Basó Mátyás bitorolta a várat, akit a király kiostromolt Murányból, majd az itt elfogott rablóvezért helyben lefejeztette. Az ezután a várat és a birtokot megszerző Széchyekhez fűződik a Muránynak legnagyobb – főleg szépirodalmi – hírnevet szerző történet. A császár-hű Wesselényi Ferenc azt a feladatot kapta, hogy szerezze meg Murányt, aki ezt úgy oldotta meg, hogy az erdélyi fejedelem hűségén lévő várat birtokló, híresen szép Széchy Máriával szerelmi kapcsolatba került. A szerelmes asszonyt, aki ostrom nélkül átjátszotta leendő férjének az erősséget, a szépirodalom „az Márssal társalkodó murányi Vénuszként” örökítette meg. Alig pár év múlva aztán Wesselényi Habsburg-ellenes szervezkedést indított, melynek épp Murány volt az egyik kiinduló pontja. Thököly Imre, a „kuruc király” többször ostrommal vette be Murányt. Az 1702-ben tűzvészben jelentősem megrongálódott várat már csak részben állították helyre. A rákóczi szabadságharc után katonai jelentőségét elvesztve, már csak mint a murányi birtok egyik eleme, jutott a Koháry-Coburg család birtokába, akik a faluban kastélyt építettek. Azóta romosodik a vár. Az 1840-es években a Felvidéket járó Petőfi és Tompa is járt Murányban, melyet mindketten költeményben örökítettek meg.
A hosszan elhúzódó vár körítő falai és bástyái romosan bár, de hosszan és magasan állnak. A várbelsőben jó néhány kőépület romjai lelhetők fel, míg többre csak a felszínalakulatok (és kis, angol-szlovák feliratok) utalnak. A környező hegyekre utolérhetetlen kilátás nyílik.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-10-08 17:59:31
 
 

Állapotjelentések

2015.10.23 11:00 piroska állapot: 5 - koordináta: N 48° 45,531' E 20° 3,508' - egyéb

A várban tájékoztató táblák találhatók szlovákul és angolul. A veszélyes helyeken védőkorlátok vannak. Állapota jó.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.