Megújulásunk támogatója:  

Millenniumi honfoglalás-emlékmű

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 20,570'
Hosszúság (lon):
E 18° 6,304'
Védettség van?
nem
Típus:
Emlékmű
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Külterületen, a várostól É-ra, a hason nevűvárosrész fölött emelkedő Zobor-hegy D-i peremén, a TV toronytól pár méterre D-re
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az 1867-es kiegyezés után egyik legjelentősebb virágkorát élő Magyarország fennállásának ezredik évfordulójához közeledett. Thaly Kálmán történész, országgyűlési képviselő 1890-ben vetette fel, hogy ez alkalomból országos ünnepségeket rendezzenek. Úgy találta, az államnak a honfoglalási évforduló tiszteletére maradandó emlékeket is állítani kellene, mégpedig az ország szimbolikus helyszínein: az ország „kapuinál”, pláne a honfoglalás és államalapítás során szerepet kapott helyszíneken. Ezek kijelölésénél Thaly Anonymus Gestájának szövegét vette alapul. Végül az Országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikkben jelölte ki a felállítandó emlékművek helyszíneit: a munkácsi várhegyet, a nyitrai Zobor-hegyet, a dévényi várhegyet, Pannonhalmát, a zimonyi várhegyet, Pusztaszert és a brassói Cenk-hegyet, valamint a budapesti Halászbástya melletti teret és a Városligetet. A vidéki emlékműveket egytől egyig Berczik Gyula tervezte, pontos helyét pedig Thaly jelölte ki.

A nyitrai Zobor-hegyre Anonymus regényes története miatt esett a választás. A történészek egyértelmű véleménye szerint az anonymusi „Zobor”, az itteni szlávok vezére, akit a Gesta szerint Huba magyar vezér csapatai legyőztek, államát megdöntötték és elfoglalták, magát pedig ezen a hegyen akasztottak föl, csupán a szerző által kitalált alak volt. Az 1800-as évek végén amúgy is a szlávok térnyerése és nemzeti követeléseik miatt aggódó magyar politikai osztály e helyszínnek és üzenetének komoly jelentőséget tulajdonított.

A Berczik Gyula tervei szerint 1896-ban felépült emlékmű talapzata nagy méretű, sima kőtömbökből formázott henger alak, melyen több vízszintes tagolást képező párnatag ill. kannelúra futott körbe. A talapzatra került évszámok: „896-1896” hirdették az évezredes évfordulót. Az efölött négyszögletessé váló emlékmű 4 oldalára 1-1 turulmadár szobra készült, efölé pedig magas obeliszk emelkedett. Az építmény össz-magassága 22 m volt.

A Trianon után itt is berendezkedő csehszlovák államnacionalistáinak erősen szemet szúró emlékművet aztán a cseh légionáriusok 1921-ben felrobbantották. Alkatrészeinek egy része a meredek hegyoldalon legurult, így ma is fellelhető. Több faragott köve kupacba rakva áll nem messze az emlékmű még mindig jelentős méretű torzójától: hengeres alsó harmadától, ami ma is fennáll eredeti helyén.

Hogy az emlékműnek mindkét nemzet számára jelkép ereje van, arra bizonyíték utóélete. Ma ugyanis több, az emlékmű ledöntése után ide került felirat is olvasható a talapzaton: Ilyen Ján Kollár szlovák költőnek egy pánszláv ihletésű versrészlete – melyet az emlékműről eltávolított magyar címer helyére véstek. Szerepel ide vésve a „Na stráž (=Vártára! – ez volt a szlovák náci Hlinka Gárda köszönése) 1832-1932” felirat, amit a helyi Sokol (=sólyom) testedző egyesület vésetett ide alapítója 100. születésnapja alkalmából. Az „1918-1928” nyilván Csehszlovákia fennállásának 10. évfordulóját jelzi, a „29.8.1944” pedig a Szlovák Nemzeti Felkelés dátuma.

A hely a TV toronnyal és Szent Zoerard-András remetének a hegyoldalból nyíló remete-barlangjával ma a nyitraiak népszerű kiránduló célpontja. Az itt megfordulók közül sokan nem is tudják már mi volt ez a romos kőépítmény. A graffitysek viszont kedvelik. A Zoboralja közeli magyar településeiről rendszeresen feljárnak ide megemlékezni, kisebb ünnepségeket tartani.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-18 00:45:18
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.