Megújulásunk támogatója:  

Mikó várkastély


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 23,611'
Hosszúság (lon):
E 23° 52,149'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A településtől északkeletre, 1,5 km-re, egy Maros-parti dombon
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Nagyenyedtől É-ra, a Marosmelléki dombvidék területén, az itt DNy-ra kanyargó Maros bal partja közelében fekszik Marosújvár (Ocna Mureş) település. Már a rómaiak ideje óta lakott volt, első okleveles említése 1202-ben történik „Uyuar” (Újvár) alakban. Nevéből ítélve, már ebben az időben is volt vára, melyről azonban közelebbi adataink nincsenek. A várat első ízben egy 1357-ben kelt oklevél említi, amikor a Kökényes – Radnót nemzetség birtokában volt, akiktől talán vétel útján az erdélyi püspök kezébe került. 1576-ban már Báthori Kristóf vajdáé, aki 1581-ben Gálfi Jánosra hagyta. Mikor a Báthori családban később viszály keletkezett, Báthori Zsigmond fejedelem Gálfi Jánost 1592-ben várkastélyában elfogatta, Huszt várába hurcoltatta, és 1593-ban lefejezték. Ezután a fejedelem Marosújvárt Bodoninak, Gálfi elveszejtőjének adományozta. Mihai Viteazul vajda 1599-ben a várat hívének, Mihálcsa bánnak adta, aki rövidesen elvesztette azt. Bethlen Gábor fejedelem 1620-ban Siményfalvi Székely Mózes árván született egyetlen fiának, ifj. Székely Mózesnek juttatta a várat, a várossal együtt. I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt szerezte meg Mikes Mihály, és e család birtokolta még a 19. század közepén is. 1856-ban lett gróf Mikó Imre birtoka, aki a kastélyt helyreállíttatta és kijavíttatta, miután a barokk stílusban átalakított várkastély 1848-ban leégett.

A középkori várból átalakított, romantikus stílusú várkastély egy dombon áll. Mai formáját az 1856-os újjáépítés során nyerte. Reneszánsz-barokk övezőfala előtt széles várárok húzódik. Egykori felvonóhidas kapuja ma is látható, igaz befalazva. Közelében egy román stílusú református templom romjai állnak.

A leírás forrása: www.varak.hu

A helyszínről Sisa József így ír:
Gróf Mikó Imre (1805-1876), „Erdély Széchenyije" a reformnemzedék egyik vezére volt. A Bach-korszakban a passzív rezisztenciát szorgalmazta, a kiegyezés után mind az országos politikában, mind a kulturális életben aktiv szerepet játszott. A 16. századi eredetű marosújvári kastélyhoz családi örökség útján jutott. Az épület újabb történetét a főbejárat fölött elhelyezett emléktábla foglalja össze: E LAKOT RÉGI VÁR ROMJAIBÓL ÉPITTETTE ZABOLAI GR. MIKES ISTVÁN 1712. ISMÉT ROMMÁ LETT 1848. UJRA ÉPITTETTE HIDVÉGI GR. MIKÓ IMRE 1856. A szabadságharc alatt a román felkelők által feldúlt kastély újjáépítésének teljes dátuma 1856-62, tervezője a kolozsvári Kagerbauer Antal volt; a belső és a díszítő munkák 1872-ig elhúzódtak. Az öntöttvas elemek, a tapéta, valamint a vízellátást biztosító szivattyú Bécsből érkezett, az iparosmunkát erdélyi mesterek végezték.

Az egyemeletes, hozzávetőleg négyzet alakú kastély tömegében, de még magas tetőzetében is őrzi az eredetileg barokk építmény jellegzetességeit, ám finom architektúrája angolos romantikus-historizáló. A Maros felé néző főhomlokzatát lőréses pillérekkel közrefogott és oromzattal koronázott középrizalit uralja, melynek emeletén nehéz, díszes konzolokra támaszkodó erkély húzódik romantikus öntöttvas ráccsal. Emeletének hármas nyílását középen megemelt záradékú, szögeletes, tört vonalú Tudor párkány koronázza. A homlokzat két sarkán haránt irányban egy-egy kis emeleti zárterkély ugrik ki, az eredeti barokk kastély romantikusra átformált, hegyes sisakkal ellátott elemei. A hasonló kialakítású oldalhomlokzatok közül a jobb oldalin egy-egy konzolra helyezett szobor állt.

A földszinti folyosó gerendáját, illetve a lépcsőt karcsú öntöttvas pillérek támasztják alá, fejezetük apró csúcsívekből áll. A lépcső öntöttvas korlátjának mintája megegyezik az erkélyekével. A tágas nagy szalon mennyeztét kazettát imitáló dekoratív festés díszítette.

A falu központjától távol, domb gerincén álló kastélyhoz gondozott park csatlakozott. A főhomlokzat felől nagyszerű kilátás nyílt a domb alján hömpölygő Marosra és a távoli tájra. A főépület mögött a borpince ugyancsak „Tudor" neogótikus stílusú lejárati építménye állt. A régi, középkori erődítésből fennmaradt egy - nyilván kilátótorony szerepét betöltő - ötszögű bástya valamint „az udvari templom", továbbá a főbejáratnál egy emeletes épület. A park kapuját egy-egy földszintes, a kastély stílusát szerény ismétlő őrház veszi közre.

A leírás forrása: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-04-06 19:19:49
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Bánffy-kastély (12.781 km)
Bánffy-kastély (15.258 km)
Bánffy-kastély (15.688 km)
Unitárius templom (16.203 km)
Unitárius templom (16.898 km)