Megújulásunk támogatója:  

Mikó-kastély

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 58,907'
Hosszúság (lon):
E 25° 50,781'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Oltszem
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az egykori gróf Mikó kastély együttese az Olt jobb partján, az egyutcás falu északi során fekszik, az egykor ott állott római castrum falai által meghatározott telken. A Mikó kastély az erdélyi késő klasszicista építészet jelentős, igen jól megmaradt egységes alkotása. Feltételezhető, hogy egy korábbi, 18. századi udvarházat váltott fel ez a teljes egészében új épület, amelyet viszonylag rövid idő alatt, 1827-ben és a következő években építettek fel és díszítettek, a megrendelő gróf Mikó Miklós, s családja, erdélyi viszonyok között egészen rendkivüli jövedelmeinek köszönhetően. A kastély és melléképületei nagyjából téglalap udvart írnak körül, amely keskenyebb, az országúttal párhuzamos oldalán a tulajdonképpeni kastéllyal és a mögötte fekvő egykori parkkal végződik. A kastély téglalap alakú alaprajzon emelt kétmenetes és kétszintes épület, amelyet – úgy tűnik – a római castrum porta praetoriájának falára építettek rá. Földszinti alaprajzát a kiugró, fedetlen, kilenc fokú lépcső és az épületbe beugró oszlopos portikusz által kiemelt szimmetria tengelyben elhelyezett nagyterem határozza meg. A nagytermet kétmenetesen elhelyezett két-két traktus fogja közre. Valószínűleg a keleti szárny mai beosztása őrzi az eredeti szimmetrikus koncepció megoldását. A kastély főhomlokzata 5+1+5 tengelyes, amelyeket alul, az épület párkánnyal záródó és szellőzőkkel áttört lábazatán támaszkodó toszkán pilaszterek tagolnak. A pilaszterek dór párkányzatot tartanak. A kompozíció középpontjában, a csonkagúla formájában elhelyezett háromoldalú lépcső pihenőjéről nyílik a két oldalt falazott toszkán féloszlopokkal, középen pedig fából faragott ugyancsak toszkán oszlopokkal határolt portikusz, amelynek belső oldalán nyílik az egyenes záródású bejárati ajtót, amely fölött az építkezés emlékére állított felirat kőtáblája áll. Az épület tetőablakokkal tagolt manzárdtetejét cseréphéjazat fedi. A kastély egyedülálló belső díszítésének a legfontosabb összetevői azok a falképsorozatok, amelyek a nagyterem és a keleti szárny helyiségeit díszítik. A falképek olaj technikával készültek, talán ez magyarázza, hogy viszonylag jó állapotban maradtak fenn az eltelt idő meg a kastélyt ért funkcionális viszontagságok ellenére. Olyan dekoratív programról van szó, amely minden szabad felületet egyetlen kompozícióba foglalt és amely szerves részét képezi, sőt illuzionisztikus megoldásaival gazdagítja is az építészeti kompozíciót. Feltételezhetően ezek a falképsorozatok ikonográfiájukban és tartalmukban kapcsolódnak az illető helyiségek funkciójához. A falképek tematikailag három sorozato alkotnak: 1. A magánélet jelenetei békeidőben. 2. A napóleoni hősköltemény. 3. Egy európai utazás emlékképei, amely időben közel állhatott a Vezúv 1822-es nagy kitöréséhez. A témaválasztást magyarázzák a megrendelő, az ifjabb Gróf Mikó Miklós gróf életének legfontosabb mozzanatai, aki 1809-ben az első székely lovasezred kapitánya volt, s részese volt a napoléoni háborúknak, s amelyek meghatározó élményt jelentettek számára. Akárcsak európai - számos uralkodói székhely várost (Bécs, Hága, München) érintő - utazásai. A falképeket feltehetőleg a marosvásárhelyi székely ezermesterrel, Bodor Péterrel készíttette az 1820-as évek végén.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-25 12:24:11
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Herec-vár (1.499 km)
Kincsás vára (3.755 km)
Szentkert (10.520 km)
Unitárius templom (10.543 km)
Ika vára (11.371 km)