Megújulásunk támogatója:  

Ménhárdi-kapu



Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 1,406'
Hosszúság (lon):
E 20° 35,488'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Herman Gusztáv utca végén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Lőcse, a középkori Magyarország egyik leggazdagabb szabad királyi városaként már a 13. század második felében hozzálátott kő városfalak építéséhez. Erre nem csak az 1241-42-es tatárjárás keserű tapasztalatai szorították rá a cipszer polgárokat, hanem a város reprezentációja is igényelte ezt. A késő középkorra egy többszörösen tagolt és részben még a modern tűzfegyvereknek is ellenállni tudó védelmi rendszer jött létre a nagy kiterjedésű városközpont körül. (Erről bővebben lásd a Lőcse-Városerődítés című adatlapunkat a Határesetben!)

A szabálytalan ötszöghöz hasonlító alaprajzú lőcsei városfalakon a középkorban négy városkapu nyílott: a Felső-, vagy Kassai kapu, a Ménhárd-, az Alsó-, és a Lengyel kapu. Ezek közül kevésbé ismert a ma is fennálló, a keleti falon, középtájon nyíló, Ménhárdinak nevezett kapu. Ennek neve minden bizonnyal nem közvetlenül Ménhárd település nevéből származik, mert az ugyan Lőcse közelében fekszik, de nem ebben az irányban... Minden bizonnyal egy Ménhárdinak nevezett, itt lakó, vagy ide kötődő személyről kaphatta nevét. A Ménhárdi kapu a Fő tér (korábban: Ring vagy Sétatér, ma Pál mester tér) délkeleti sarkából nagyjából kelet felé induló utcának a végében áll. Bár nem ez a város legfontosabb kapuja, de jelentőségét mutatja, hogy e kapun át lehetett megközelíteni a központból a falakon kívül elhelyezkedő Evangélikus Temetőt. Ennek a kiemelkedő kultúrtörténeti jelentőségű, már védelem alatt álló temetőnek a bejárata épp a Ménhárdi kapuval szemben, a Probstner utca túloldalán nyílik.

Maga a ma látható kapuépítmény egy eredetileg jóval jelentősebb és tagoltabb bejárati rendszer 19. században átépítettnek és a 20. század második felében erősen rekonstruáltnak tűnő maradványa. A tulajdonképpeni kapu boltozatát két oldalt egy-egy négyszög alaprajzú, hasáb alakú, alacsony, kis sátor tetőkkel fedett torony fogja körbe. Teljesen vakolt falait külső oldalán teljes felületű rusztikázás borítja. E kapu egykor a külső falöv része volt. A mai, félköríves bolthajtásos átjáróján sem kőkeret, sem nyílászáró szerkezet nem látszik.

Ellentétben a város északi, nyugati és déli szélének jelentős terepesésével, itt a külső térszín nagyjából azonos magasságban van a város belsejének terepszintjével. Így a védelmet itt a kettős fal előtt kiásott szárazárokkal erősítették meg.

A ránk maradt feljegyzések szerint Lőcse kapuit kicsivel napkelte előtt nyitották ki és naplemente előtt szigorúan bezárták. A kapuzárás közeledtét harangozással jelezték. Aki a kapuzárásig nem jutott be a városba, az kénytelen volt a falakon kívül, a külvárosban éjszakázni. A város kulcsait a kapuzárás után az őrség a város bírájának adta át, hajnalban pedig tőle vették át, hogy nyithassanak.

Lőcse épített öröksége 1993. óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.

A képek forrása: Google Earth
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-05-21 11:07:16
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.