Markó-féle bőrgyár (Bányászati múzeum központja)

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 39,407'

Hosszúság (lon):

E 20° 31,852'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Berzétei (ma: Šafárik) utca 31.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A rozsnyói Bányászati múzeum két elődintézménnyel is büszkélkedhet. Az egyik az 1902-ben az Országos Magyar Bányászati És Kohászati Egyesület Borsod-Gömöri Osztálya által alapított, gr. Andrássy Dénes és felesége, Franciska grófné komoly anyagi támogatásával létrejött Bányászati és Kohászati Múzeum, amely 1912-ben nyitotta meg első kiállítását. A másik a Rozsnyói történetének emlékeit gyűjteni kezdő Városi Múzeum, amely 1912-ben kezdte meg a munkát. A két gyűjteményt 1938-ban egyesítették. A kalandos - többnyire nehéz - sorsú múzeum anyaga a városban több helyszínt is megjárt, egy időben még Krasznahorkaváralján, az Andrássy Képtár pincéje is szolgált raktárául. A Városi Múzeum egyik nehéz - és kiállítás nélküli, csupán tárgyak megőrzésére szorítkozó - időszakában, 1924-ben már \"megjárta\" a Markó-féle bőrgyár egyik alagsori helyiségét. Véglegesen 1977-ben utalták ki a - folyamatos helyhiánnyal küzdő - múzeumnak a bőrgyár megüresedett épületét. A ma itt látható, modern muzeológiai szemléletű, ún. látvány(rak)tár jellegű kiállítás több ezer tárgya mutatja be a város gazdag történeti múltjának tárgyi emlékeit.

A ma a múzeum igazgatóságának és történeti kiállításának helyet adó épület eredetileg az 1782-ben alapított, Markó-féle bőrgyárhoz, Rozsnyó egykor legnagyobbnak számító üzeméhez tartozott. Az \"L\" alaprajzú, egy emeletes, kontyolt nyereg tetős, ma cseréppel fedett ház klasszicista stílusban épült fel, több korábbi tímár- ill. cserző épület elemeinek felhasználásával. A 12 tengelyes utcai főhomlokzat - nyilván az előd-épületekből fakadóan aszimmetrikus, az épület belsejének ill. az udvari részeknek megközelítését két, szegmentíves záródású kapu szolgálja. A földszinti ablakok feletti, félkörös ívmezőkben a bőrfeldolgozás egyes ipari jeleneteit ábrázoló, domborművű stukkók, jelenetek láthatóak.

Az egykor az országhatáron is túlterjedő hírnevű gyárnak egykor számos egyéb, ipari épülete is állott a háztól keletre, a mai udvar és a park helyén. Eredetileg a gépeket vízi erővel hajtották meg, de a 19. század végén, a nagy megrendelésekre tekintettel gőzgépet vásárolva modernizálták az üzemet.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-02-04 02:26:13