Megújulásunk támogatója:  

Kolozsmonostor


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 45,674'
Hosszúság (lon):
E 23° 33,469'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Calea Mănăştur (Monostori u.) 12. A Calea Mănăştur és a Strada Plopilor kereszteződésének ÉK-i sarkán
Egyéb adat:
Kolozsmonostor 1896 előtt önálló település volt, ma Kolozsvár NY-i városrésze.
Rövid leírás:
A mai Kolozsvár belvárosától mintegy 2,5 km-rel nyugatra, a váradi út mentén elhelyezkedő, zömmel emeletes panel lakótelepi házakból álló Monostor városrész központjában, utaktól, házaktól körülvéve álló, környezetéből jelentősen kiemelkedő, még ma is igen magasan álló, 220x98 méteres földvár valójában az egész település bölcsője. A területen 1970-1982. között, majd 1995-től több éven keresztül folytatott ásatásokat a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Régészeti Intézete. Ennek – csak részben közölt – eredményei, valamint az írott források alkalmasak a monostori várhegy történetének felvázolására.
Az itt húzódó kiemelkedésen a honfoglalást megelőzően 8-9. századi, valószínűleg szláv település létezett. Az itt feltárt legelső erődítés, a földvár első periódusa (?) keltezése igen nehéz. A román kutatás valamiféle szláv-román államhoz, illetve Anonimus 13. századi, regényes Gestájában feltűnő Gyalu vezérhez igyekszik ezt kötni, de ennek tudományos alapjai hiányoznak. Az államalapítás korában létrejött (második) sáncvár tulajdonképpen Kolozs megye első ispánsági központja volt. Ekkortól temető is létezik a szabálytalan ovális alaprajzú vár NY-i részén, melyet korai Árpád-házi királyok (pl. I. András) pénzei kelteznek. E vár – valószínűleg az Erdélyt végigpusztító, 1068-as úz betörés során megrongálódott. Ennek kijavítására, még a 11-12. században egy igen magas, föld-fa szerkezetű, ún. széles talpú sáncvár épült fel, mely jelentőségét egészen a tatárjárásig megőrizte. A vár körül, a Szamos magaspartján Árpád-kori váralja település, Monostor falu húzódott. A vár politikai és katonai jelentőségét erősen csökkentette, hogy az ispáni központ legkésőbb a tatárjárás után a mai kolozsvári belváros területére tevődött át. A hely későbbi jelentőségét mutatja, hogy a Budai Nagy Antal-féle erdélyi parasztfelkelés több jelentős eseménye is Kolozsmonostorhoz kötődik, pl. itt halt meg maga a felkelés vezére.
A várhoz hasonló, kiemelkedő jelentőséggel bírtak Kolozsmonostor egyházi épületei. Még a 11. század 2. felében, valószínűleg Szent László király alapításaként, Szűz Mária tiszteletére bencés apátság települt a vár közepére. Ezt a 13. században erős kőfallal erődítették meg, amely a korábbi vársíktól jóval kisebb területet vett körbe. Az ásatások a mai templomtól É-ra egy 13. századi rotunda (körtemplom) alapjait hozták felszínre, melyet az írott források Szent Miklós kápolnájával szokás azonosítani. Az Árpád-kori monostor épületét a régészeti kutatás máig nem érintette, így erről csak feltételezhetjük, hogy igen nívós, 3 hajós, nyugati toronypáros épület lehetett. A ma álló, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, górikus templom a 14. század első feléből-közepéről származik és eredetileg a sokkal nagyobb templomépület szentélyét képezte. A 16-17. században a templomot és a birtokait a jezsuiták tulajdonolták. Távozásukkal az épületek rohamos romlásnak indultak. A 18. században már csak katonai raktárnak használták, de állaga olyannyira leromlott, hogy köveiből 1818-21. között püspöki engedéllyel jócskán hordtak el a Farkas utcai Királyi Lyceum építkezéséhez.
A sokszor megrongált, kis templomépületet 1895-96-ban az erdélyi katolikus egyház rendbahozatta, a diadalívet befalaztatták (ez lett a mai Ny-i fal) a megmaradt szentély elé neogót hajót építtettek, bejáratként pedig az eredeti gótikus kapu köveit használták fel. Az épületet 1925-től bérlőként a görög katolikusok használták. E felekezet 1948-as betiltása ill. a román ortodox egyházzal való összeolvasztása nyomán e templom is az ortodoxokhoz került. Csak 1990-ben igényelhette vissza a római katolikus felekezet, amely 1994-ig közösen használta azt az ortodoxokkal. Az 1996-97-ben zajlott kutatáson és ásatáson alapuló felújítás Europa Nostra Díjat kapott. A felújítás során került a templom szentélyébe az eredetileg a szászdályai evangélikus templomba készült műemlék orgona, Samuel Maezt berethalmi mester munkája 1792-ből, melyet Samuel Binder mester egészített ki 1846-ban.
Kolozsmonostor a középkor folyamán kiemelkedően jelentős hiteleshelyi (kb. közjegyzői) tevékenységet folytatott. Fennmaradt jegyzőkönyvei az erdélyi történelem páratlan gazdagságú forrásai.
Ma a vár DK-i oldalán, amely az erősség egyetlen, középkori bejárata, kis kálvária települt.
(Kelemen Lajos, Benkő Elek és P. Kovács Klára nyomán)
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-23 16:32:51
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.